„Ez nem rendszerváltás, hanem kormányváltás” – Fodor Gábor a Tisza Pártról, Orbán-rendszerről és az európai keresztény örökségről
A PIRKADAT május 8-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Fodor Gábor, a rendszerváltás egyik aktív résztvevője, volt miniszter és a Közép-Európa Rendszerváltó Kutatóintézet alapító igazgatója volt. A beszélgetés tétje nem kevesebb volt, mint a mai magyar politikai közbeszéd egyik legforróbb jelszavának, a „rendszerváltásnak” a valódi jelentése – és annak értékelése, hogy mit is akarhat valójában a Tisza Párt.
Rendszerváltás vagy kormányváltás?
„Ez nem rendszerváltás, hanem kormányváltás” – jelentette ki határozottan Fodor Gábor. Szerinte a Magyar Péter nevével fémjelzett mozgalom törekvéseinek célja nem egy új társadalmi berendezkedés kialakítása, mint a ’89–90-es valódi rendszerváltásé volt, hanem a politikai hatalom megszerzése. „Akkor egy tervutasításos gazdaságból kellett piacgazdaságot, egy diktatúrából demokráciát csinálni. Ma már demokrácia van, még ha sokan kritikával is illetik” – tette hozzá.
Az új ellenzéki mozgalmak retorikáját Fodor „bombasztikusnak” nevezte, amely inkább szlogenekre, mint megalapozott elemzésre épít. „A demokráciának különböző válfajai vannak. Ez itt most egy többségi demokrácia. Én jobban szeretem a konszenzusos demokráciát, amit annak idején létrehoztunk.”
A kétharmad csapdája
A beszélgetésben szó esett a kétharmados többségek hatásáról is. Fodor szerint a Fidesz 15 éve alatt olyan stabil politikai struktúrákat épített ki, amelyek kétségtelenül meghatározzák a közéletet, de ezek veszélyeket is hordoznak. „Nem jó a kétharmad. Elkényezteti a kormányzó pártot, megszűnik a kontroll, nincs versenyhelyzet.”
Bár szerinte jó lenne, ha több párt kerülne be a parlamentbe, „a jelenlegi tendenciák alapján ez nem valószínű”. Fodor úgy véli, a Fidesz, a Tisza Párt és a Mi Hazánk lehetnek a biztos szereplők, esetleg a DK érhet még el parlamenti küszöb feletti eredményt. A Mi Hazánkról szólva megjegyezte: „Egy antiszemita és rasszista párt parlamenti jelenléte nem jó az ország nemzetközi megítélésének sem.”
Európa keresztény gyökerei
A beszélgetés második felében Fodor Gábor „Európai Unió: katolikus projekt” című cikkére is kitértek. Mint elmondta, a gondolat eredetileg Prőhle Gergely volt nagykövettől származik, aki egy rádiós vitában emlékeztetett arra, hogy az EU alapító atyái – Schuman, De Gasperi, Adenauer – mind katolikusok voltak és kisebbségi háttérből érkeztek. A szubszidiaritás és az egyetemesség keresztény értékei is alapjaiban határozzák meg az EU-t.
Fodor cikkében és mostani nyilatkozatában is hangsúlyozta: „A keresztény-zsidó kultúra, a görög-római örökség és a felvilágosodás együtt adják az unió eszmei alapját.”
A Tisza Párt és az antiszemitizmus kérdése
Végezetül a Tisza Párttal kapcsolatos aggodalmak is szóba kerültek, különösen Magyar Péter korábbi, vitatott kijelentései. Fodor szerint „szerencsétlen kifejezéseket” használt, de „nem tekintem antiszemita megnyilvánulásnak”. Ugyanakkor hozzátette: „Sok ilyen mondatot lehetne idézni, de én nem látom, hogy a Tisza Párt antiszemita lenne vagy a zéró toleranciát ne tartaná fenn.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
