Jogállami fékek vagy politikai betonozás? – Dr. Magyar György a PIRKADAT vendégeként a legfőbb ügyészség és az Alkotmánybíróság jövőjéről
Politika és jog határán: újabb kulcspozíciók kerülhetnek a kormányhoz hű kezekbe
A PIRKADAT M. Kende Péterrel című műsor május 7-i adásában Dr. Magyar György ügyvéd világította meg a Polt Péter-féle ügyészség és az Alkotmánybíróság átalakulása körül felmerülő alkotmányossági kérdéseket. Az apropót a sajtóhírek adták, miszerint Polt Péter legfőbb ügyész az Alkotmánybíróság elnöki posztjára válthat, helyét pedig akár aktív országgyűlési képviselők is átvehetik.
Magyar György szerint ez nem csupán szakmai kérdés, hanem alapvető jogállami probléma. Mint fogalmazott: „az Alkotmánybíróság legeslegfontosabb feladata az alkotmány tiszteletben tartása. Ehhez pártatlanság kell. Nem lehet politikai befolyás alatt.”
A jogász szerint a szakma csúcsa inflálódik
Magyar nyomatékosan kijelentette, hogy az alkotmánybírói és legfőbb ügyészi pozíciókba „nem lojalitás alapján kellene kinevezni, hanem szakmai kiválóság alapján”. Az elmúlt évek gyakorlata azonban ennek az ellenkezőjét mutatja, és ez szerinte aláássa a demokráciába vetett bizalmat is: „A jelenlegi összetételű Alkotmánybíróság 99%-ban a hatalom számára kedvező döntéseket hoz. Nem tölti be a valódi kontrollszerepét.”
Az ügyészség szerepe sem maradt szó nélkül. A legfőbb ügyész kilencéves mandátuma elméletileg a politikai ciklusoktól független működést szolgálná, ám Magyar szerint „már a látszatra sem adnak”. Véleménye szerint a jelenlegi törekvések mögött az a szándék áll, hogy egy esetleges 2026-os kormányváltás se tudja befolyásolni az igazságszolgáltatás kulcspozícióit.
„Nem elég tisztességesnek lenni – annak is kell látszani”
Magyar György Polt Pétert – bár szakmailag elismert jogásznak nevezte – mégis pártpolitikai elfogultsággal vádolta. Emlékeztetett rá, hogy Polt „Fideszes országgyűlési képviselő-jelöltként indult”, és hiába a tudományos munkásság, „a tisztesség látszatának is meg kellene maradnia”.
M. Kende Péter azt a kérdést vetette fel, hogy mit lehet kezdeni ezekkel a bebetonozott pozíciókkal egy esetleges új kormány megalakulása után. Magyar erre így válaszolt: „Egy újabb kétharmaddal sem szabad visszaélni. Ha ugyanazokat a módszereket alkalmaznák, mint a mostani hatalom, azzal ugyanúgy a jogállamiság ellen tennének.”
Van kiút? Európai Ügyészség és új intézmények
Felmerült az is, hogy egy új kormány milyen eszközökkel tudná csökkenteni a jelenlegi jogi struktúra befolyását. Magyar szerint a legfontosabb lépés az európai ügyészséghez való csatlakozás lenne: „Egy új kormány beléphet az európai ügyészségbe. Ott a magyar legfőbb ügyészség szerepe jelentősen csökkenne.”
Emellett megoldást kínálhatna egy külön korrupcióellenes ügyészség felállítása is, amely párhuzamosan működne a jelenlegi rendszerrel. „Ez gyengíthetné a hegemon szerepet, amit a legfőbb ügyész ma betölt” – fogalmazott az ügyvéd.
Jogbiztonság: a hosszú mandátum nem véletlen
A beszélgetés során többször is hangsúlyossá vált, hogy a jogbiztonság és az államhatalmi ágak függetlensége megköveteli a pártatlanságot. A hosszú mandátumok épp azt a célt szolgálnák, hogy ne lehessen politikai alapon mozgásba hozni ezeket a struktúrákat. „Nem azért van 9 vagy 12 éves mandátum, hogy bebetonozzuk a hatalmat, hanem hogy független maradjon az igazságszolgáltatás” – hangsúlyozta Magyar.
Kitekintés: közvetlen államfőválasztás?
A műsor végén Magyar György kitért egy másik, szintén aktuális problémára: a köztársasági elnök jelölésére. „Jobb lenne, ha közvetlenül választanánk a köztársasági elnököt. Akkor nem lennénk kitéve a pártérdekeknek” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
