Nemzetközi perek, elhúzódó ítéletek és napi bírság – Lattmann Tamás a jogállamisági eljárásokról a PIRKADAT-ban
Kilépni nem lehet egy nap alatt
A Heti TV május 6-i PIRKADAT adásában Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens segített eligazodni a nemzetközi bíróságok és európai jogi eljárások világában. A műsor első felében Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéséről volt szó. Lattmann kiemelte: „a kilépésről szóló közlés után egy évvel szűnik meg a tagság – ez általános gyakorlat a nemzetközi jogban.” Ez a szabály azért létezik, hogy ne lehessen „megszökni” a már beállt jogi kötelezettségek elől.
A devizahitelesek ügye új fordulatot vett
A beszélgetés egyik kiemelt témája volt a Luxemburgi Európai Unió Bíróságának legfrissebb ítélete a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban. Lattmann szerint „a bíróság leegyszerűsítve azt mondta ki, hogy ha egy szerződés tisztességtelen, akkor az egész megy a kukába, nem csak részben érvénytelen.” Ez új lehetőségeket nyithat azok számára is, akik már korábban lezárták a hitelüket. „Most ez alapján az ítélet alapján akár azt is meg lehetne nyitni, hogy valami visszajárna” – fogalmazott a jogász, ugyanakkor hozzátette: a kormánytól függ, hogyan reagál a döntésre.
Állam vagy magánper? Nem mindegy
Lattmann hangsúlyozta: a devizahiteles ügy nem Magyarország ellen indult per volt, hanem egy magánszemély és pénzintézet közti jogvita, amelyben a magyar bíróság előzetes döntést kért az uniós bíróságtól. Magyarország ellen külön, úgynevezett kötelezettségszegési eljárásokban zajlanak perek, amelyeket az Európai Bizottság indíthat, ha úgy látja, hogy egy tagállam megszegi az uniós jogot.
Napi bírságok és a jogállami hiányosságok
A műsorvezető felvetette a kérdést: a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságot ki fizeti meg? Lattmann válasza világos volt: „nem a miniszterek hozzák otthonról, hanem ez a magyar államot – végső soron az adófizetőket – terheli.” Hozzátette: „egy tisztességes jogállamban a döntéshozók felelnek a hibáikért. Magyarországon ez sajnos nem működik így.”
Kettős mérce? Lengyel példa a jogállamisági vitákban
Felmerült az is, miért engedték el Lengyelországnak a korábbi eljárásokat, miközben Magyarországgal szemben tovább folytatódnak a perek. Lattmann szerint „Lengyelország megtette azokat a lépéseket, amiket tőle elvártak”, és „az ottani kritikus ügyeket a bizottság kötelezettségszegési eljárásba tudta terelni, ahol a bíróság neki adott igazat.” A magyar esetekben ezzel szemben „a kormány a legtöbb esetben nem javít ki semmit.”
Strassburg és Luxemburg: két külön világ
A beszélgetés végén tisztázták a gyakran összekevert két európai bíróság közötti különbséget is. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács intézménye, amely kizárólag emberi jogi ügyekkel foglalkozik. „Strasbourgban akkor lehet panaszt tenni, ha az érintett személy már minden hazai jogorvoslatot kimerített” – mondta Lattmann. Az ítéletek kötelezőek, de végrehajtásuk az államoktól függ. Mint mondta: „egy állam dönthet úgy is, hogy nem hajtja végre a kötelezettségeit – de ennek ára van.”
A nemzetközi jog nem trükkökről, hanem felelősségvállalásról szól. Az államokat nem lehet egyik napról a másikra ki-be léptetni, a jogszabályokat nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni – és egyetlen ítélet sem oldoz fel a következmények alól. A kérdés csak az: hajlandóak vagyunk-e vállalni a tetteink következményeit?
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
