Háború árnyékában: a Ben Gurion repülőtér támadása, izraeli válaszcsapás, és a Gedeon szekere hadművelet – Kis-Benedek József a PIRKADAT-ban
Hútik rakétája a Ben-Gurionnál – áttörés Izrael légvédelmén?
A május 6-i PIRKADAT vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt, aki a közel-keleti biztonságpolitikai fejleményeket elemezte Breuer Péter műsorában. A beszélgetés egyik központi témája a jemeni hútik által Izraelre kilőtt rakéta volt, amely – bár nem érte el közvetlenül a Ben-Gurion repülőteret – „a közelébe csapódott, és jelentős, csaknem 20 méteres krátert okozott.” A támadás súlyát mutatja, hogy több légitársaság, köztük a Lufthansa, a KLM és az Air France is ideiglenesen felfüggesztette izraeli járatait.
Kis-Benedek szerint „eddig azt hitték, hogy a Ben-Gurion repülőteret nem lehet megtámadni, mert kivédik a bejövő rakétákat.” Most azonban kiderült, hogy „még a többrétegű amerikai és izraeli légvédelmi rendszer sem jelent százszázalékos biztonságot.” A szakértő hozzátette: „minden rakétát nem lehet kivédeni, benne van a pakliban, hogy egy-egy átcsúszik a rendszeren.”
Izrael válaszol: légitámadások, Gedeon szekere hadművelet
A rakétatámadásra válaszul Izrael összehangolt – de nem közös – hadműveletet indított Jemenben az Egyesült Államokkal. „Legalább húsz izraeli repülőgép támadott hútik által használt célpontokat – köztük cementgyárakat is, amelyek komoly jövedelemforrást jelentenek számukra.” Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy az amerikaiak is végrehajtottak támadásokat, és bár nem egy időben, de „egészen biztos, hogy összehangolt volt a művelet – mindkét fél tájékoztatta a másikat.”
Izrael eközben a Gázai övezet ellen is készülődik: „a Gedeon szekere nevű hadművelet célja, hogy hosszabb távon, akár megszállással, stabilizálják a biztonsági helyzetet.” A szakértő szerint most nem „bevonulunk–kivonulunk” akcióról van szó, hanem hosszú távú jelenlétre készülnek. A több tízezer behívott katona mozgósítása is ezt jelzi. Breuer megkérdezte, le lehet-e rövidíteni ezt a három hónapos szolgálatot, mire Kis-Benedek világossá tette: „le lehet, de nem fogják.”
Túszok, válaszcsapások és Irán szerepe
A műsorban szó esett a gázai túszhelyzetről is. Kis-Benedek szerint egy újabb izraeli szárazföldi hadművelet esetén „nem lehet kizárni, hogy a Hamasz kivégzi a túszokat.” Az izraeli döntéshozóknak mérlegelniük kell, de „nem ítélhetik a saját katonáikat – és a lakosságukat – túszpolitikának.”
Irán szerepe is újra előkerült: a hútik iráni fegyverekkel rendelkeznek, és a közelmúltbeli bejrúti robbanás is valószínűsíthetően izraeli művelet volt – „rakétahajtóműveket, illetve üzemanyag-alkatrészeket robbantottak fel, amelyeket Kína szállított Libanonba.” Az izraeli média – noha hivatalosan hallgat – már-már nyíltan beszámol az eseményekről. A támadás nemcsak katonai, hanem politikai üzenet is volt: „Izrael jelezte az Egyesült Államok felé, hogy Irán akciótervként szerepel – velük vagy nélkülük.”
Netanjahu helyzete és Trump kudarcai
Az izraeli belpolitikai kérdésekre térve Breuer feltette a kérdést, hogy a rakétatámadás és a válaszcsapás erősíti vagy gyengíti-e Benjamin Netanjahu pozícióját. Kis-Benedek egyértelmű volt: „a miniszterelnök pozícióját erősíti, mert a koalíció teljes egyetértésben fogadta el a Gedeon szekere hadműveletet és a hútik elleni csapásokat is.”
Donald Trump béketervével kapcsolatban Kis-Benedek kritikusan fogalmazott: „próbálja rendezni a dolgokat, de nem sikerül neki.” Sem az iráni tárgyalások, sem az orosz-ukrán konfliktus rendezése nem halad előre. „Felmerült, hogy az USA kiszáll az ukrajnai konfliktusból – Trump gazdasági szempontokból gondolkodik, és amit akart, már elérte: aláírták az ukránokkal a megállapodást.”
Záró gondolat: folytatódik a háború
A beszélgetés végén Kis-Benedek világosan fogalmazott: „folytatódik a háború – és ez mindkét oldalnak sok áldozatába fog kerülni.” Az izraeli vezetés azonban „megtartja egységét, a társadalom háborús üzemmódba kapcsolt.” Az egykori katonai attasé és szakértő szerint nem a háború vége, hanem egy újabb, talán még keményebb fejezet kezdete következik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
