Jog és igazság május elsején – Magyar György az alapjogok védelméről
„Nem kell birkamódra élni”
„Itt van május elseje, ének, szó és tánc köszöntse” – idézte a közismert sort M. Kende Péter, a PIRKADAT műsorvezetője május elsejei adásának bevezetőjében, mielőtt Dr. Magyar György ügyvédet köszöntötte volna. Az éneklés azonban nem csupán hangulatkeltő gesztus volt: a beszélgetés középpontjában a munkavállalói jogok, a sztrájkjog és a demokratikus alapjogok mai helyzete állt.
„Alapjogról van szó”
Magyar György már a beszélgetés elején hangsúlyozta: „örülök annak, hogy ebből az apropóból beszélhetünk erről a nagyon fontos kérdésről, mert alapjogról van szó”. Mint kifejtette, a sztrájk joga szorosan összefügg a gyülekezési joggal, a szólásszabadsággal és a szabad véleménynyilvánítással. E jogokat azonban szerinte ma Magyarországon „nyirbálják. Valamilyen politikai okból azt szeretnék elérni, hogy az emberek szabadon ne nyilváníthassanak véleményt”.
A május elseje történelmi gyökereiről is szó esett: a chicagói munkásmozgalmak, a 8 órás munkanapért vívott harcok, majd az európai ünneppé válás után Magyarországon is a munkások jogainak jelképévé vált az ünnepnap. Ehhez képest a jelenlegi helyzetet Magyar drámainak látja: „nálunk a szakszervezeti mozgalom kiüresedett, elvesztette a jelentőségét”, ezért a munkavállalók érdekeinek érvényesítése rendkívül nehézzé vált.
A jog korlátozása és a demokrácia szűkítése
A műsorban kitértek arra is, hogy Magyarországon a sztrájk lehetősége különösen korlátozott. Egyes szektorokban, például a honvédségnél, rendvédelemnél vagy egészségügyben eleve tiltott, de más területeken is nehezen érvényesíthető. „Ezeknek a szolgáltatásoknak a vonatkozásában tiltja a jogszabály a sztrájkjogot” – magyarázta, hozzátéve: „létezik a minimális szolgáltatások meghatározása, vita esetén pedig ezt bíróság határozza meg”.
Ez pedig – mint mondta – „nem éri el a célját a sztrájknak, mert pontosan azt akarják vele kifejezni, hogy valami nem tetszik, és kellemetlenséget akarnak okozni a társadalomban, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a jogaikat csorbították.” A hangsúly a figyelemfelhíváson van – de ennek hatékonyságát a jogi és politikai keretek egyre inkább korlátozzák.
Tiltakozás és polgári engedetlenség
Magyar szerint a tiltakozás és a polgári engedetlenség ma is jogos és szükséges eszköz. Kiemelte: „a demokráciát és a jogállamot nem szabad csonkítani. Így is tönkre van már téve.” Az ügyvéd szerint „rossz felfogás szerint a hatalom megőrzése érdekében ezeket a jogokat csorbítják, visszafogják”, miközben ezek megléte a társadalmi bizalom és pszichés biztonság alapja lenne.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jogállami normáival szembemennek ezek a gyakorlatok, és „kötelezettségszegési eljárások fognak indulni”, ha Magyarország továbbra is korlátozza az alapjogokat.
„Nem tetszik nekem, és valószínűleg sok társunknak”
Az interjú során a munkavállalói jogokkal összefüggő jogalkotási gyakorlat is szóba került. „Nem tetszik nekem, és valószínűleg sok társunknak az, hogy a mai hatalom azt mondja, hogy az alapjogok közül csak az élethez való jog előzi meg a gyermekek védelmének jogát” – fogalmazott élesen Magyar. Kifogásolta az alaptörvény többszöri módosítását is, amely szerinte szintén a társadalmi tiltakozások elfojtását célozza.
A munkavállalók kiszolgáltatottságáról szólva megjegyezte: „az állampolgárok bizony ki vannak szolgáltatva”, és szerinte a jogalkotás is ezt a kiszolgáltatottságot erősíti. „A túlórájukat is a munkaadó hozhassa be” – emelte ki a problémák egyik súlyos pontjaként.
A jogállam feltétele: szabad véleménynyilvánítás
A műsor zárásában Magyar György ismét megerősítette: „május 1-jére való tekintettel azt kell üzennünk a társadalomnak, hogy nem kell birkamódra élni, fel kell tudni emelni a szavunkat.” Hangsúlyozta: „minden lehetséges eszközt parlamentben is, parlamenten kívül is, a közéletben is meg kell arra használni, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy alapvető jogok – például a nyolcórás munkaidő, a munkavállaló jogainak biztosítása és tiszteletben tartása – ne kerüljenek veszélybe.”
Ahogy Hofi Gézát idézve a műsorvezető frappánsan megjegyezte: „Éljen május elseje, de éljen május elseje is.” A demokrácia és a jogállam nem csupán ünnepi jelszavak, hanem napi valósággá kell váljanak – a mindennapi életben is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
