Seres Attila: „Gáza az izraeli hadsereg ellentmondásos csapdája” – Közel-Kelet, túszok, fegyverek és emlékezet a PIRKADAT-ban
A Heti TV PIRKADAT című műsorának április 26-i adásában Seres Attila, a hírolvasó.com főszerkesztője és a Heti TV egyik állandó műsorvezetője beszélgetett Breuer Péterrel a világpolitikai aktualitásokról, izraeli látogatásáról és a holokauszt emlékezetének fontosságáról. Az adásban szó esett Donald Trump fiának budapesti látogatásáról, a közel-keleti feszültségekről, az izraeli túszdrámáról, valamint arról is, hogyan halványul el a nyilvános megemlékezés a magyarországi holokauszt áldozatairól.
„Hogyan lehet, hogy 567 nap után még mindig harcolni kell Gázában?”
Seres Attila az izraeli hadsereg gázai hadműveleteinek elhúzódásáról szólva hangsúlyozta: teljesen abszurd, hogy egy földrajzilag sík, zsebkendőnyi területen még mindig intenzív harcok folynak. „567 nap után még mindig harcolnak, még mindig vannak izraeli katonák Gázában, és még mindig érkeznek rakéták – ez egyszerűen elképesztő.”
A Hamasz fegyverkészleteinek forrása továbbra is rejtélyes: „Hogy lehet, hogy kifogynak a vízből, az élelemből, de a rakétákból soha? Évek óta kérdezem, hogy a világ legjobban őrzött határán mégis hogy kerülnek újra és újra fegyverek ezrei Gázába. Honnan? Hogyan?”
A túszdráma: erkölcsi és stratégiai csapda
Az izraeli túszhelyzetet Seres a legnagyobb erkölcsi és katonai dilemmaként írta le: „Izrael gyakorlatilag egy halálos csapdában van. A túszokat sötét alagutakban tartják – hát hol máshol tarthatnák őket, amikor a felszínt az izraeli hadsereg ellenőrzi? Az izraeli vezetésnek pedig naponta kell mérlegelnie: megsemmisíti-e a Hamaszt, vagy megóvja-e a túszokat? Nincs jó válasz.”
A hétfői Világ zsidó szemmel műsorban két izraeli család történetét ismerhetik meg a nézők, akikkel Breuer Ádám készít riportot – egyikük hozzátartozója még mindig fogságban van, másikuk már elvesztette szerettét.
Hezbollah: egy szétporladó árnyék?
Libanonról szólva Seres megjegyezte: „A Hezbollah már nem az a Hezbollah, ami korábban volt. Már nem is nagyon van kihez tűzszüneti megállapodást kötni. A katonai szárnyát be akarják olvasztani a libanoni hadseregbe – ilyen soha nem történt még. Az izraeli hadsereg és titkosszolgálat gyakorlatilag lefejezte őket.”
Holokauszt-emléknap: eltűnt az emlékezet?
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja az április 16-i magyarországi holokauszt-emléknap volt. Seres Attila szóvá tette: úgy tűnik, mintha az állami megemlékezés „teljes érdektelenségbe fulladt volna”. Mint mondta: „Alig volt róla hír, nem volt Élet Menete, nem volt társadalmi részvétel. Néhány évvel ezelőtt még közéleti esemény volt ez.”
Breuer Péter azzal válaszolt: „A Páva utcai központban 27 kamera volt, és több médium is beszámolt róla. A nemzetközi média is figyelt, főleg a 80. évforduló kapcsán.” Hozzátette: a nemzetközi élet menete Auschwitzban zajlott, ahol az október 7-én elrabolt izraeli túszok hozzátartozói is részt vettek.
Seres: „A holokauszt emlékezete visszaszorult”
A beszélgetés során Seres úgy fogalmazott: „A Jom HáSoá is sokkal kisebb figyelmet kapott, mint szokott. Pedig az emlékezés nem veszthet jelentőségéből. Most inkább a háborús feszültségek és a pápaválasztás dominálják a közbeszédet – de ez nem mentség.”
Breuer elmondta, hogy májusban még megrendezik az Élet menete magyarországi felvonulását, amely újra alkalmat adhat a nyilvános emlékezésre.
Jom Hácmáut előtt – várakozás és aggodalom
A beszélgetés végén Seres Attila megjegyezte: kíváncsian várja, milyen hangulatban zajlik majd az idei izraeli függetlenségi nap, a Jom Hácmáut, hiszen az elmúlt két év ünnepi fényeit is beárnyékolták a háborús események. „A jelszó most is ez lesz: Ám Jiszráél Cháj – Izrael népe él. Csak remélni lehet, hogy ez nemcsak hitvallás, hanem valóság is marad.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
