Európa gázfronton: olcsóbb lesz az energia? – Dr. Hortay Olivér a PIRKADAT-ban
A Heti TV PIRKADAT című reggeli műsorának április 24-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér energetikai szakértő volt, akivel az európai energiahelyzetről, a gázpiac új mozgásairól, a napenergia magyar rekordjáról és a kis moduláris atomerőművek jövőjéről beszélgettek.
Amerikai gáz helyett kínai elfordulás
A műsorindító hír szerint Kína bejelentette: egyelőre nem vásárol több amerikai cseppfolyósított földgázt. Hortay szerint ez az európai gázpiacnak kedvező, mivel az amerikai exportőrök így átterelik a szállítmányaikat Európába. Ez rövid távon árcsökkenést eredményezhet, és javíthatja az EU versenyképességét, hiszen – ahogy emlékeztetett – „az európai ipari szereplőknek 4-5-ször annyit kell fizetniük a gázért, mint az amerikai versenytársaknak.”
Ugyanakkor figyelmeztetett: kérdéses, meddig tart ez a helyzet. Kína hosszú távú szerződéseket kötött amerikai cégekkel – némelyik akár 2049-ig is érvényes –, így nem világos, hogy a jelenlegi fordulat tartós lesz-e.
Geopolitikai tényezők és Donald Trump újraéledő tervei
A szakértő kitért Donald Trump „Fury Baby Fury” kampányára is, amely az amerikai szénhidrogénipar újrafelfuttatását célozza. Ennek egyik feltétele, hogy a vállalatok hosszú távra biztos piacokat lássanak. E piaci szereplők közé Trump akár az orosz-európai gázkereskedelembe is belépne – legalábbis ezt jelzik bizonyos sajtóértesülések.
Beszélt arról is, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek egyes szakaszai technikailag helyreállíthatók lennének, amennyiben Németország és Oroszország újraindítaná az együttműködést. A politikai elit azonban ezt továbbra is tabunak tekinti, noha „valójában Belgium rekordszinten növelte az orosz LNG beszerzéseit” – tette hozzá.
Napenergia: Magyarország világelső lett
A beszélgetés talán legpozitívabb híre az volt, hogy Magyarország világelsővé vált a napelemes áramtermelés arányát tekintve: 2023-ban a hazai villamosenergia-termelés 25 százalékát napelemek adták. Ez megelőzte Chile és Görögország eredményeit is.
Hortay szerint ez az exponenciális növekedés az elmúlt évek tudatos kormányzati és piaci fejlesztéseinek köszönhető. Ugyanakkor hangsúlyozta: „egyre kevésbé az a kulcskérdés, hogy hogyan lehet a termelőkapacitásokat növelni, sokkal inkább az, hogy hogyan lehet tárolni az energiát és kiegyensúlyozni a hálózatot.”
A tárolókapacitások fejlesztése már megkezdődött – ipari és lakossági méretben is –, és a kormány további jelentős támogatásokkal ösztönzi a beruházásokat.
Kis moduláris reaktorok: a nukleáris jövő új formája?
Hortay kitért a mikroreaktorok, azaz a kis moduláris atomerőművek (SMR-ek) lehetőségeire is. Ezek kisebb kapacitású, szabályozhatóbb energiaforrások, amelyek ideálisak lehetnek egy változó energiamixben. Bár technológiailag még nem teljesen kiforrottak, az engedélyezési és gyártási folyamatok már sok országban elindultak.
Ami a nukleáris hulladék kérdését illeti, a szakértő szerint „minden technológiának van mellékterméke, de a nukleáris energia fajlagosan nagyon kevés hulladékot termel, bár azt hosszú ideig kell tárolni.” Fontos megkülönböztetni azokat az országokat, ahol már működik atomerőmű, mert „ott már amúgy is van nukleáris hulladék, így egy új reaktor relatíve kicsi többletterhet jelent.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
