PIRKADAT M. Kende Péterrel: Gordon István

Katyń és Szmolenszk árnyékában – tragédiák és összeesküvés-elméletek Lengyelország modern történelmében

A PIRKADAT április 16-i adásában M. Kende Péter vendége Gordon István volt, akivel két sorsfordító lengyel tragédiát idéztek fel: a katyńi mészárlást és a Szmolenszki repülőgép-katasztrófát. A beszélgetés egyszerre történelmi áttekintés és politikai eszmefuttatás, miközben jól tükrözi, hogyan válik egy-egy nemzeti gyász politikai eszközzé.

Katyń: a kimondhatatlan bűn

A katyńi vérengzés a második világháború egyik legtragikusabb, sokáig agyonhallgatott fejezete. 1940-ben a Szovjetunió mintegy 22 000 lengyel katonatisztet végzett ki a Szmolenszk melletti katyńi erdőben. „Tipikus orosz módszerrel, egyesével tarkólövéssel” – fogalmazott Gordon István, hozzátéve, hogy a történtek nyilvánosságra hozatalára csak évtizedekkel később, Putyin 2007-es beismerésével került sor. A lengyel állami megemlékezések azóta április 10-én zajlanak – ez a dátum azonban újabb tragédiával is összefonódott.

Szmolenszk: tragédia vagy merénylet?

2010. április 10-én Szmolenszk közelében lezuhant a lengyel elnöki különgép, fedélzetén 96 emberrel – köztük Lech Kaczyński köztársasági elnökkel, számos magas rangú katonai és állami vezetővel. A gép egy katyńi megemlékezésre tartott. A tragédia politikai és társadalmi megrázkódtatást okozott Lengyelországban, amelyet összeesküvés-elméletek sora követett.

Gordon István részletesen beszélt a vizsgálatok történetéről: a kezdeti nemzetközi szakértői jelentés szerint a szerencsétlenséget „sűrű köd, rossz látási viszonyok és a repülőtér alkalmatlansága” okozta. A gép pilótái alig láttak, a repülőtér katonai volt, gyengén felszerelt, és nem rendelkezett a nagy utasszállítók fogadásához szükséges rendszerekkel.

Az összeesküvés-elmélet: Putyin, Tusk és a robbanószerkezet

A Kaczyński-féle Jog és Igazságosság Párt (PiS) 2016-ban létrehozott egy új Szmolenszki albizottságot, amely – mint Gordon fogalmazott – kizárólag arra törekedett, hogy „bebizonyítsa: merénylet történt”. Az elmélet szerint Donald Tusk akkori miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közösen szervezték meg a katasztrófát. A bizottság állítása szerint robbanószerkezetet helyeztek a gép szárnyába.

Gordon István szerint ez több szempontból is kizárt: a gép két nappal a baleset előtt tért vissza Oroszországból, és a szakértők szerint két nap alatt fizikailag lehetetlen lett volna ilyen szerkezetet titokban beépíteni. Ráadásul semmi nem szivárgott ki azóta sem, ami egy valódi összeesküvés létezésére utalna.

A fekete doboz és az eltűnt bizonyítékok

A műsorban szó esett a fekete dobozokról is, amelyek megtalálása és elemzése kulcskérdés lenne. „Senki nem tudja pontosan, hol vannak a fekete dobozok” – hangzott el, sőt, Gordon szerint a jelenlegi lengyel bizottság 40–50 olyan bizonyítékról tud, amelyek „egyszerűen eltűntek”. Mindez tovább növeli a homályt az ügy körül. A legmegdöbbentőbb azonban, hogy a repülőgép roncsai még mindig orosz területen vannak, 15 év elteltével sem került sor a hazaszállításukra.

Politika, pénz és a felelősség kérdése

A PiS-féle bizottság munkája nemcsak szakmailag, hanem költségvetésileg is kétséges: Gordon szerint közel 1 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek, de semmi konkrét eredményt nem tudtak felmutatni, hacsak nem a társadalom manipulálását tekintjük célként. Az új Tuszk-kormány hivatalba lépése után megszüntette a Szmolenszki albizottságot, és most új célként azt tűzték ki, hogy a felelősöket – akik „félrevezették az országot” – a lengyel jogállam vonja felelősségre.

Kitekintés: elnökválasztás a láthatáron

A beszélgetés végén M. Kende Péter jelezte: a történelmi múlt után a közeljövő fontos eseménye, Lengyelország köztársasági elnökének megválasztása is megérdemel majd egy külön beszélgetést. „Jövő héten innen folytatjuk” – búcsúzott a műsorvezető. Addig pedig marad a történelmi emlékezés – és a tanulság: a gyász olykor politikai fegyverré válik, különösen ott, ahol az igazság helyére hiedelmek és politikai érdekek lépnek.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.