Lélek, irodalom, gazdaság – Prőhle Gergely a nemzeti önreflexió, a szolidaritás és az európai gondolkodás fontosságáról
A PIRKADAT április 15-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Prőhle Gergely volt, akit sokan a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójaként, korábbi nagykövetként, egyházi vezetőként, vagy éppen a Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi főigazgatójaként ismernek. A beszélgetés a húsvéti időszak lelkületével, az irodalom és a hit viszonyával indult, majd politikai és gazdasági kérdésekig ívelt.
„A költészet tágabb rálátást enged a valóságra”
Prőhle Gergely a költészet napja alkalmából Bécsben tartott megemlékezést, ahol személyes családi történetét is felelevenítette: nagyapja egykor József Attilával tanult együtt Bécsben. Mint mondta: „a szépirodalom, benne a költészet, mindig egy tágabb rápillantást enged arra a valóságra, ami minket körülvesz.” Bár már nem a kultúra területén dolgozik, az irodalomhoz való kötődését megőrizte – akár a napi feladatai, akár az evangélikus egyházi közösség világi vezetőjeként.
Egyházi önvizsgálat és társadalmi szolgálat
Az evangélikus egyház állapotáról Prőhle azt mondta: „világosan beszélünk egymással”, és az egyház jó lelki állapotban van. Külön is szó esett az evangélikus egyház holokauszt alatti szerepéről. A történelmi reflexiót Prőhle családi példával világította meg: „Prőhle Sándor, a rokonunk, templomépítő lelkész volt, de nyilas képviselő is, később kilépett a pártból. A múlt összetett, de ebből is tanulni kell.” Hangsúlyozta: „Sztehlo Gáborra folyamatosan emlékeztetünk, aki nemcsak zsidókat mentett, hanem hortista tisztek gyermekeit is.” Az evangélikus diakónia ma is az elesettek mellett áll: hajléktalanokat, időseket, fogyatékkal élőket támogat – miközben törekszik a lelkiség és a színvonalas ellátás egyensúlyára.
A német politika – kompromisszumok robotikája
Prőhle Gergely, aki korábban Németországban is szolgált diplomataként, rálátással beszélt a német belpolitikáról. A CDU és SPD között formálódó koalíciós szerződésről elmondta: „az ifjúsági szervezetek nem támogatják, mert túl szociálisnak tartják, de a kompromisszum Németországban a politika természete.” Hozzátette: „az adósságfék felfüggesztése gazdaságilag Magyarország számára is kedvező.” A migrációs szigorítások kapcsán megjegyezte: „a jogállami kereteket túlfeszítő szabályokat igyekeznek korrigálni, a szabadosságokat kiszorítani.”
Macronizmus vagy német pragmatizmus?
Az amerikai külpolitikai irányváltásokra reflektálva Prőhle felidézte: „eleinte Biden azt mondta, hogy a nemzetállamok vezetőivel kíván tárgyalni, nem Brüsszellel – most árnyaltabban fogalmaz.” A francia-német tengely jövőjét úgy látja: „ez nem hegemónia, hanem egy olyan együttműködés, amiből az európai egységgondolat született.” A francia világpolitikai ambíciók és a német gazdasági súly együttesen továbbra is meghatározó lehet Európa jövője szempontjából.
Konferencia a szabadpiacról és Ludwig von Mises-ről
Prőhle Gergely meghívta a nézőket az általa szervezett április 28-i konferenciára, amelyet a Corvinus Egyetemmel közösen tartanak. Az esemény Ludwig von Mises budapesti látogatásának 100. évfordulója előtt tiszteleg, a témája pedig a szabadpiac és az állami beavatkozás viszonya. „Részt vesz többek között Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Michael von Liechtenstein herceg, valamint a magyar gazdaságpolitika egykori meghatározó alakjai: Urbán László, Békesi László és Bod Péter Ákos.” A házigazda egy különleges, Habsburg Ottó által jegyzett 1941-es béketerv bemutatásával is készül.
A beszélgetés sokrétegű volt: az irodalomtól az egyházi közéletig, a német politikától a magyar történelmi önismeretig. Prőhle Gergely személyes és intellektuálisan is hiteles hangon beszélt arról, hogy miként lehet a múlt tanulságaiból merítve jelenbeli felelősséggel szolgálni a közösségeket – akár a hitéletben, akár a közéletben, akár a tudományos térben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
