„Ez már nem a 19. század!” – Totyik Tamás a pedagóguspálya válságáról
A PIRKADAT vendége ezúttal Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt, akivel M. Kende Péter beszélgetett az oktatás aktuális kihívásairól – a bérekről, a pedagóguspálya vonzerejének csökkenéséről, a nemzeti alaptanterv elavultságáról és a kormány felelősségéről.
Elmaradt jubileumi jutalmak és egy megkésett NAT-felülvizsgálat
Totyik beszámolt arról, hogy ismét egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal, mivel a pedagógusok jubileumi jutalmai sok esetben elmaradtak az életpályamodell-váltás miatt. Mint fogalmazott: „A kormány megígérte az Európai Uniónak, hogy senkit nem ér hátrány a jogállásváltás miatt – de ez nem így történt.”
A nemzeti alaptanterv (NAT) kapcsán rámutatott: a jogszabály szerint ötévente kötelező a felülvizsgálata, az új NAT 2020-ban lépett életbe, így 2025-ben esedékes lenne a frissítés. Ehhez képest a kormányzat részéről egyelőre „csak lebegtetés van, munkacsoport sincs” – tette hozzá.
A béremelés önmagában nem elég
Bár a kormány komoly béremelést hajtott végre, Totyik szerint ez nem hozta meg a várt hatást:
„Tovább csökkent azok száma, akik a pedagóguspályára lépnek. A fiataloknak nem elég a fizetés, fontos a munkaterhelés, a munkakörülmények, és az is, hogy mennyi szabadságuk marad meg emberként.”
A szakember kiemelte, hogy a mai pályakezdő tanárok a Z és Y generáció tagjai, akik „teljesen másként kommunikálnak, másképp gondolkodnak”, mint a korábbi nemzedékek. Az oktatási rendszer viszont nem alkalmazkodik ehhez, és ezzel óriási hátrányba kerül.
19. századi tanterv az alfagenerációnak?
„Ez a NAT egy 19. századi tanterv, miközben mesterséges intelligencia köszönt be az életünkbe.” – mondta Totyik Tamás. Szerinte a mostani tananyag mennyisége és szerkezete alkalmatlan az alfagenerációs diákok számára, ráadásul nem segíti a valódi készségek kialakítását.
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a kompetenciamérések eredményei évről évre romlanak – a gyerekek szövegértésben és matematikában is gyengébben teljesítenek.
Kormányzati felelősség és eltűnő szakemberek
A kompetenciamérések eredményei alapján nem a pedagógusokat kellene hibáztatni, hanem az államnak lenne dolga:
„A fenntartónak azt kellene vizsgálnia, hogy miért teljesítenek rosszul a gyerekek: rossz az ellátás, kevés a fejlesztőpedagógus, nincs elég óra vagy rosszak a munkakörülmények?”
A szakszervezeti elnök szerint az is árulkodó, hogy a kompetenciamérést eredetileg kidolgozó szakemberek mára eltűntek a rendszerből, és a kormány „a valódi elemzés helyett most inkább arra használja az adatokat, hogy a pedagógusokat értékelje”.
A digitális átállás óta ráadásul a szülői háttérkérdőíveknek csak alig 30%-a tér vissza, így a rendszer valós állapotáról sincs teljes kép.
A „nem tanító” dolgozók helyzete még kritikusabb
A beszélgetés végén Totyik külön kiemelte, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak (NOXOS) helyzete drámaian romlik.
„Ugyanaz történik, mint az egészségügyben: megemelték az orvosok bérét, de a nővérek leszakadtak – és ez már az oktatásban is ellátási gondokat okoz.”
Példaként említett egy hat csoportos mozgáskorlátozott gyerekeket nevelő intézményt, ahol mindössze három gyógy-pedagógiai asszisztens dolgozik.
Totyik Tamás világosan fogalmazott: a béremelés önmagában kevés, a rendszer átfogó reformjára lenne szükség. Az elavult tanterv, a túlterhelt pedagógusok, a pályát elkerülő fiatalok és a háttérszemélyzet méltatlan helyzete mind azt mutatja, hogy a magyar közoktatás mélyreható és gyors beavatkozásra szorul – nemcsak pénzzel, hanem szellemi újragondolással.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
