PIRKADAT Breuer Péterrel – vendég: Dr. Kis-Benedek József
A PIRKADAT mai adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában a közel-keleti helyzet, Izrael és Szíria viszonya, valamint a térségben zajló politikai és katonai változások álltak.
Izrael és Szíria – stratégiai változások és geopolitikai érdekek
A beszélgetés egyik fő témája az Izrael és Szíria közötti viszony alakulása volt, különös tekintettel a San Remo-i egyezményre, amely egykoron mesterséges határokat szabott a Közel-Keleten. Az utóbbi időszakban felerősödtek azok a hírek, miszerint Izrael és a szíriai kurdok között egyre szorosabb az együttműködés.
Kis-Benedek szerint ez elsősorban nem stratégiai szövetséget jelent, hanem egy taktikai együttműködést, amelynek célja, hogy a kurd autonóm területek fennmaradjanak Szíriában. Ugyanakkor Izrael számára sem mindegy, hogy milyen politikai erők uralják a szíriai határmenti régiókat.
A drúz közösségek helyzete is fontos kérdés. Az Izraelben élő drúzok kifejezetten lojálisak a zsidó államhoz, és sokan az izraeli hadseregben szolgálnak. A Szíriában élő drúzok ugyanakkor egyre inkább közelednek Izraelhez, hiszen ott nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az instabil szíriai rezsim alatt.
Törökország szerepe – Ankara geopolitikai céljai Szíriában
Törökország továbbra is aktív szereplője a szíriai eseményeknek. Erdogan politikájának egyik fontos eleme, hogy az észak-szíriai kurd autonómiát folyamatosan gyengítse, hiszen a kurdok függetlenségi törekvései közvetlen fenyegetést jelentenek Törökország számára.
A török–izraeli kapcsolatok pedig továbbra is feszültek, ami még bonyolultabbá teszi a térségben zajló hatalmi játszmákat. Kis-Benedek szerint a törököknek hosszú távú céljaik vannak Szíriában, és egyre inkább úgy tűnik, hogy állandó jelenlétet akarnak fenntartani a térségben.
A PKK (Kurd Munkáspárt) elleni török fellépés is változóban van. Korábban a törökök katonai megoldásokat alkalmaztak, most azonban úgy tűnik, hogy egyes kurd vezetőkkel kompromisszumra törekednek. Hogy ez valóban tartós rendezést hoz-e, az még kérdéses.
Az Egyesült Államok és Oroszország mozgása a térségben
Az amerikai jelenlét Szíriában az utóbbi időszakban visszaszorult, és az Egyesült Államok figyelme egyre inkább a saját határaira koncentrál. Trump világossá tette, hogy számára Amerika érdekei az elsők, és nem kíván hosszú távon katonailag elköteleződni a Közel-Keleten.
Ezzel párhuzamosan Oroszország is változtat politikáján: bár korábban úgy tűnt, hogy megerősíti jelenlétét Szíriában, az utóbbi hónapokban visszafogottabb lett. Ugyanakkor a szíriai rezsim számára továbbra is fontos támogatási bázist jelent Moszkva, amely a saját katonai támaszpontjait semmiképpen sem kívánja feladni a térségben.
Kis-Benedek szerint Szíria a következő években geopolitikai játszma marad, ahol a nagyhatalmak folyamatosan újrapozicionálják magukat, attól függően, hogy milyen érdekek mentén tudják biztosítani befolyásukat.
A Hezbollah és a Hamasz helyzete – lesz-e fegyverletétel?
A beszélgetés végén a Hezbollah és a Hamasz jövőjéről is szó esett. Kis-Benedek szerint a Hezbollah gyengült az utóbbi időben, mivel Irán egyre nehezebben tudja támogatni. A fegyverszállítások akadoznak, és Szíria sem engedi meg, hogy iráni utánpótlás áthaladjon területén.
A Hamasz esetében azonban más a helyzet. A terrorszervezet továbbra is kitart Izrael megsemmisítésének célja mellett, és semmilyen fegyverletételre nem hajlandó. Kis-Benedek szerint irreális azt gondolni, hogy a Hamasz valaha is leteszi a fegyvert, hiszen egész ideológiája erre épül.
Az izraeli túszok kérdése továbbra is rendkívül érzékeny. Az 52 fogoly sorsa bizonytalan, és sokan közülük valószínűleg már nincsenek életben. Izrael számára azonban kiemelten fontos, hogy élve vagy holtan hazahozzák őket.
Biden politikája – zavaros üzenetek Izrael felé
Az Egyesült Államok elnöke az utóbbi időben ellentmondásos nyilatkozatokat tett Izrael kapcsán. Egyik nap teljes támogatásáról biztosítja, másnap pedig figyelmezteti, hogy visszafogottabb politikát folytasson.
Kis-Benedek szerint ez is jól mutatja, hogy az amerikai politika jelenleg nem teljesen következetes a Közel-Keleten. A fegyverszállítások gyorsítását ugyan jóváhagyták, de ezzel párhuzamosan diplomáciai nyomást is próbálnak gyakorolni Izraelre.
Összegzés
A beszélgetés végén Breuer Péter megjegyezte, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is rendkívül bonyolult, és a Közel-Keleten szinte félóránként változnak az események. Kis-Benedek szerint Izrael számára elkerülhetetlen, hogy folyamatosan figyelje a régió mozgásait és aktívan lépjen fel saját biztonságának megőrzése érdekében.
A Hezbollah gyengülése, a Hamasz hajthatatlansága és a törökök egyre növekvő szerepe mind-mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a közeljövő történéseit. Az amerikai politika bizonytalansága pedig tovább növeli a helyzet kiszámíthatatlanságát.
A következő napokban, hetekben tehát továbbra is érdemes figyelemmel kísérni a közel-keleti eseményeket, mert azok nemcsak a térségre, hanem a világpolitikára is jelentős hatással lehetnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
