Tömegközlekedés, kerékpáros infrastruktúra és a fővárosi közlekedési rendszer kihívásai
A PIRKADAT című műsorban M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt, aki a fővárosi közlekedés aktuális helyzetéről és kihívásairól beszélt. A beszélgetés középpontjában a biciklis infrastruktúra fejlesztése, a közösségi közlekedés átalakítása és a közlekedési kultúra változásai álltak.
Kerékpársávok és a fővárosi közlekedés átalakulása
A Nagykörúti biciklisávok kérdése évek óta viták tárgya, és a legújabb fejlesztési tervek, például a „bringasztráda” koncepciója ismét megosztja a közlekedésben résztvevőket. Naszályi Gábor szerint nem az a legnagyobb probléma, hogy léteznek kerékpárutak, hanem az, hogy sok esetben az emberek nincsenek tekintettel egymásra a közlekedésben.
„Nem az a probléma, hogy léteznek, hanem az a probléma, ami általános probléma az országban: mindenki hőbörög, mindenkinek jogai vannak, és egyszerűen nem veszünk tudomást arról, hogy más is van.” – fogalmazott Naszályi.
Ugyanakkor kiemelte, hogy szükséges lenne egy szemléletváltás: a közlekedési infrastruktúra átalakításának nem az a célja, hogy az egyik közlekedési módot a másik kárára előnyben részesítsék, hanem hogy a város közlekedési rendszerét egységesebbé és hatékonyabbá tegyék. Azonban vannak olyan útvonalak, ahol a kerékpársávok kialakítása akadályozhatja a város működését, és ezeket a szempontokat figyelembe kell venni.
A közlekedési kultúra és az új KRESZ szerepe
A közlekedési kultúra megváltoztatása nélkül a szabályozások sem érnek sokat. Naszályi Gábor szerint nagy szükség van egy új KRESZ-re, amely a modern közlekedési szokásokhoz igazodik. Felvetette például, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok esetében is szigorítani kellene a szabályokat, különösen a mobiltelefon-használatot.
„Ahogy kézben tartott telefont nem lehet használni vezetés közben, szerintem nem lehetne használni közlekedés közben sem – az úttesten legalábbis biztosan nem.”
A közlekedési konfliktusok nagy része abból fakad, hogy az emberek nem figyelnek egymásra. Példaként említette, hogy sokan a fülhallgatóval, telefonjukba merülve közlekednek, és nincsenek tisztában a környezetükkel.
A BKK-rendészet és a tömegközlekedés biztonsága
A beszélgetés során szó esett a fővárosi közlekedési vállalatok belső biztonsági rendszerének megerősítéséről is. A BKK rendészet létrehozása Vitézy Dávid nevéhez kötődik, azonban még mindig komoly hiányosságok vannak a rendszerben.
„Elindult a folyamat, de maga Vitézy Dávid is elmondta, hogy elégedetlen, mert kevés még az ember, nem valósult meg olyan létszámban, ahogyan tervezték.”
Naszályi szerint a legnagyobb probléma, hogy az évek során egyre több közszolgáltatást, így például a takarítást és a biztonsági szolgáltatásokat is külsős cégek végeznek, ami jelentősen rontja a szolgáltatások minőségét.
Munkavállalói érdekképviselet és politikai egyeztetések
A szakszervezeti elnök beszélt arról is, hogy a fővárosi munkavállalói érdekképviseletek próbálnak párbeszédet folytatni a döntéshozókkal, de sokszor falakba ütköznek. A fővárosi közszolgáltatási dolgozókat képviselő szervezetek levelet küldtek a képviselőknek, hogy vonják be az érintetteket a döntéshozatalba, különösen az olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik őket.
„Ha már kitaláljuk, hogy minden változzon meg, és vegyünk el jogköröket a főpolgármestertől, akkor ne felejtsünk el arról sem, hogy bevonjuk az érintetteket a folyamatba.”
A visszajelzések azonban vegyesek: egyes képviselők nyitottak a párbeszédre, mások elzárkóznak előle. Naszályi szerint fontos lenne, hogy a politikai döntések ne csak a hatalmi játszmákról szóljanak, hanem valóban figyelembe vegyék a város működésében kulcsszerepet játszó munkavállalók és az utazóközönség érdekeit is.
Összegzés
A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a fővárosi közlekedési rendszer fejlesztése nemcsak technikai és infrastrukturális kérdés, hanem kulturális és politikai kihívás is. A kerékpáros közlekedés térnyerése mellett a közösségi közlekedés biztonságának és hatékonyságának növelése is kulcsfontosságú. A szakszervezetek szerint a döntéshozóknak jobban be kellene vonniuk az érintett munkavállalókat a közlekedési rendszer átalakításába, hogy a változások valóban a város és az utasok javát szolgálják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
