Nyugdíjasok áfa-visszatérítése és anyák adómentessége – Lentner Csaba a PIRKADAT-ban
A PIRKADAT vendége Lentner Csaba közgazdász professzor volt, aki az évértékelő beszéd gazdasági vonatkozásairól, a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről, az anyák adómentességéről, valamint az infláció és az árazási gyakorlatok hatásairól beszélt.
Nyugdíjasok áfa-visszatérítése: segítség vagy gazdasági kísérlet?
Az egyik legnagyobb bejelentés a miniszterelnök évértékelő beszédében a nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítés volt. Lentner szerint ez az intézkedés egy alternatív megoldás az áfacsökkentés helyett, mivel az általános áfacsökkentést a kereskedők egyszerűen „lenyúlnák” az árak emelésével. Ezzel szemben a mostani terv szerint a nyugdíjasok egy bizonyos értékhatárig (kb. 15 000 forintig) visszakapják az áfát, amikor megkapják a következő havi nyugdíjukat.
Az intézkedés célja, hogy ne a kereskedők, hanem ténylegesen a fogyasztók részesüljenek az adókedvezményből, mivel az áfacsökkentés „elnyelésére” már korábban is volt példa. A kormány így próbálja kiegyensúlyozni az élelmiszerárak emelkedésének hatását, amely különösen a nyugdíjasokat érinti hátrányosan.
Anyák adómentessége: gazdasági hatás vagy társadalmi támogatás?
A másik kiemelt intézkedés a két és többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége. Ez a lépés a 2010 óta fokozatosan fejlesztett családpolitikai intézkedések egy újabb állomása, amely kiegészíti a CSOK-ot és a családi adókedvezményeket.
Lentner szerint ez nemcsak egy szociálpolitikai döntés, hanem gazdasági szempontból is előnyös lehet. Az adómentesség növeli a háztartások jövedelmét, ami várhatóan nagyobb fogyasztáshoz vezet. A szakember úgy számol, hogy például egy gyedben részesülő édesanya akár havi 61 000 forinttal, míg egy csecsemőgondozási díjat kapó anyuka 80 000 forinttal többet vihet haza.
Felmerült a kérdés, hogy az adómentesség milyen hatással lehet az adófizetési morálra, különösen Nyugat-Európához képest, ahol az állampolgárok büszkén adóznak, mivel abból működik az állam. Lentner szerint Magyarországon az adóelkerülés „nemzeti sport”, így az adómentesség nem csökkenti az állami bevételeket, mert a pénz a fogyasztás növekedésén keresztül visszakerül a gazdaságba, például a forgalmi adó és a jövedéki adó révén.
Infláció: valóban sikerült letörni?
Bár az infláció hivatalosan csökkent, Lentner szerint az infláció leküzdése még mindig nem sikerült teljesen. Kiemelte, hogy a nyugdíjasok különösen hátrányosan érintettek, mert a hivatalos 6%-os inflációval szemben az alapvető élelmiszerek sokkal drasztikusabban drágultak:
- Liszt: +44%
- Tojás: +28%
- Gyümölcs-zöldség: +16%
- Tej: +25%
A professzor szerint a probléma egyik fő oka, hogy a nagy élelmiszerláncok jelentős áremelést hajtottak végre, miközben a beszerzési költségeik nem emelkedtek ugyanilyen arányban. Ezért úgy véli, hogy az államnak aktívabb ellenőrzést kellene bevezetnie, különösen a Gazdasági Versenyhivatalon keresztül.
Árképzési gyakorlatok és az állam szerepe
Lentner szerint az élelmiszer-infláció egyik fő oka az volt, hogy a kormány 2022–2023-ban jelentős összegeket juttatott a háztartásoknak, amelyet a kereskedők egyszerűen áremeléssel „lecsapoltak”. Ezért az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet megakadályozni a történelem megismétlődését.
A közgazdász hangsúlyozta, hogy az államnak fokozottan figyelnie kell a kereskedők árazási gyakorlataira, mert ha az árakat tovább emelik, az ismét rekordmagas inflációhoz vezethet. Szerinte fontos, hogy a kormány ne hagyja magára a fogyasztókat, és olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel visszaszorítható a tisztességtelen árazás.
Összegzés
- A nyugdíjasok áfa-visszatérítése egy alternatív megoldás az áfacsökkentés helyett, amely valóban a fogyasztóknak segít, nem a kereskedőknek.
- A két- és többgyermekes anyák adómentessége a családpolitikát erősíti, és több pénzt hagy a háztartásokban, ami végül a fogyasztáson keresztül visszakerül a gazdaságba.
- Az infláció leküzdése még nem sikerült teljesen, és a nyugdíjasok különösen nehéz helyzetben vannak az élelmiszerárak további növekedése miatt.
- A kereskedelmi árazási gyakorlatokat szigorúbban kellene ellenőrizni, hogy a nagy áruházláncok ne tudják ismételten „lenyúlni” az állami támogatásokat az árak manipulálásával.
Lentner Csaba szerint a magyar gazdaságban az állami beavatkozásra továbbra is szükség van, mert az infláció elleni küzdelem még nem ért véget, és az élelmiszerárak emelkedése újabb veszélyt jelenthet. Az állami intézkedések hatékonysága nagyban múlik azon, hogy a kormány képes lesz-e megfékezni a kereskedői visszaéléseket és stabilizálni a gazdasági folyamatokat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
