Demográfiai kihívások Magyarországon és a világban: Benda József a Pirkadatban
A Pirkadat hétfői adásában Benda József, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának vezetője volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a népszámlálási jelentések és a lakosságszám csökkenése állt, különös tekintettel a magyar és globális tendenciákra.
Rekordmélységben a születésszám Magyarországon
Benda József kiemelte, hogy a demográfiai adatok egyre kedvezőtlenebbek, és az elmúlt évben 86 ezer körüli születésszámot regisztráltak, ami történelmi mélypont.
„Soha nem volt még ilyen alacsony születésszám a magyar történelemben, és az előrejelzések szerint idén további csökkenés várható.”
A szakértő szerint azonban a demográfiai folyamatokat nem csak az aktuális adatok alapján kell megítélni, hanem egy hosszú történelmi távlatban is vizsgálni kell. Hangsúlyozta, hogy a népességfogyás Magyarországon már 70 éve tart, és szorosan összefügg a női foglalkoztatás növekedésével, amely szerinte negatív hatással van a születésszámokra.
„A második világháború után a nők foglalkoztatottsága jelentősen megnőtt, ezzel párhuzamosan a születésszám drámai csökkenést mutatott.”
A kormány családpolitikai intézkedései: lehet-e áttörés?
Magyarországon az elmúlt években kiemelt hangsúlyt kapott a családpolitika, és a kormány számos támogatási rendszert vezetett be, például a babaváró hitelt, az ingyenes tankönyveket és a családi adókedvezményeket.
„Soha egyetlen kormány nem tett ennyit a demográfiai helyzet javításáért, mint a jelenlegi.”
Benda szerint azonban ezek az intézkedések nem biztos, hogy önmagukban megoldják a problémát, mivel egy komplex társadalmi és gazdasági csapdában vagyunk.
„A fejlett országok mind ugyanazzal a kihívással néznek szembe: ha a GDP-termelést helyezik előtérbe, akkor kevesebb gyermek születik. Ha a családokat támogatják jobban, akkor a gazdaság szenvedhet el visszaesést.”
Az egyik legnagyobb kérdés szerinte az, hogy lehet-e egyensúlyt teremteni a munkavállalás és a gyermeknevelés között, különösen a kisgyermekes anyák esetében.
Izrael mint kivétel
A világon egyedül Izraelben nem tapasztalható a fejlett országokra jellemző népességcsökkenés, mivel ott a termékenységi ráta 3 fölött van.
„Ez azt jelenti, hogy Izrael népessége növekszik, míg a legtöbb fejlett országé csökken.”
Benda szerint az izraeli modell egyik kulcsa a közösségi értékek erős szerepe és az édesanyák nagyobb társadalmi megbecsülése, amit a nyugati világban is érdemes lenne megfontolni.
Hogyan lehetne megfordítani a népességfogyás tendenciáját?
A beszélgetés egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy hogyan lehetne elérni egy valódi demográfiai fordulatot.
„Ez egy világméretű kihívás, amelyet egyetlen ország önmagában nehezen tud megoldani.”
Benda szerint a társadalmi szemléletváltás elengedhetetlen, és ebben fontos szerepe lehet a vallási és erkölcsi iránymutatásoknak is.
„A katolikus egyház már 1920-ban is hangsúlyozta, hogy a gyermek első éveiben az állandó anyai jelenlét kulcsfontosságú.”
Emellett II. János Pál pápa és Erdő Péter bíboros is hasonlóan vélekedett, és az édesanyák otthon végzett munkájának megbecsülését sürgették.
„A nyugati világban azonban a munkaerőpiaci követelmények miatt egyre nehezebb ezt megvalósítani.”
Szükség van egy nemzetközi összefogásra
A szakértő szerint a jelenlegi nyugati gazdasági modell egy demográfiai zsákutcába vezetett, és egy teljesen új szemléletre lenne szükség.
„Jelenleg az Európai Unió inkább arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mindenkit a munkaerőpiacra vonjanak be, ahelyett, hogy a családok támogatására helyezné a hangsúlyt.”
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a munkaerőimport problémájára, amely rövid távon megoldásnak tűnhet, de hosszú távon nem biztosít stabil alapot a társadalmak számára.
„A migráció nem helyettesítheti a természetes népszaporulatot. Az európai országoknak újra kellene gondolniuk a családpolitikai stratégiájukat.”
Mi lehet a megoldás?
Benda szerint a legfontosabb lépés egy társadalmi és politikai párbeszéd elindítása lenne a demográfiai válság kezeléséről.
„Olyan rendszert kellene kialakítani, amely egyensúlyt teremt a munkaerőpiaci követelmények és a gyermeknevelés között, hogy az édesanyák ne kényszerüljenek választásra a kettő között.”
A beszélgetés végén M. Kende Péter felvetette, hogy 30-40 év múlva vajon hogyan fog kinézni a demográfiai helyzet, és vajon lesz-e jelentős változás a jelenlegi tendenciákhoz képest.
Benda optimistán válaszolt:
„Reméljük, hogy nem kell 30-40 évet várni egy változásra, hanem már a következő években elindulhat egy új szemléletformálás.”
A műsorvezető pedig megígérte, hogy a témát a jövőben is folytatják, hiszen ez egy olyan kérdés, amely mindenkit érint.
„Várjuk vissza Önt a Pirkadatba, hogy együtt elemezzük a legfrissebb demográfiai fejleményeket!” – zárta a beszélgetést M. Kende Péter.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
