Becsey Zsolt a Pirkadatban: „Európa nem válhat csupán egy szolgáltatói övezetté”
A Pirkadat legutóbbi adásában M. Kende Péter vendége Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár, volt európai parlamenti képviselő és államtitkár volt. A beszélgetés során az Európai Unió gazdasági helyzete, a német gazdaság szerkezetváltási kihívásai és az Európai Parlament szerepe voltak terítéken.
Van-e egységes európai gazdaság?
Becsey szerint európai gazdaság abban az értelemben létezik, hogy egy közös belső piac jött létre, amelyben érvényesülnek a négy alapvető szabadságjogok (áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása). Azonban a közös gazdaságpolitika már sokkal korlátozottabb, hiszen az uniós költségvetés az összes nemzeti jövedelem mindössze 1%-át teszi ki, míg a tagállamok saját GDP-jük 30-50%-át költik gazdaságpolitikára.
Ez azt eredményezi, hogy az uniós gazdaságpolitikai hatás korlátozott, és a tagállamok gazdasági teljesítménye igen eltérő. Becsey rámutatott arra, hogy a kisebb tagállamok önmagukban kevésbé hatnak az unió teljesítményére, míg a nagyobb országok, például Németország vagy Franciaország, meghatározó szerepet töltenek be.
A német gazdaság kihívásai és a szerkezetváltás
A beszélgetés során kiemelten szó esett a német gazdaság jelenlegi helyzetéről, amelynek növekedési üteme elmarad a várttól.
Becsey szerint a német ipar és a csúcstechnológia továbbra is meghatározó, és nem biztos, hogy Németországnak teljesen át kellene állnia egy szolgáltatásalapú gazdaságra, ahogyan azt néhány más ország, például Írország vagy az Egyesült Államok tette. „A német autó- és műszeripar 100-120 éves múltra tekint vissza, ezt nem kellene veszni hagyni” – fogalmazott.
Az elektromos autókra való átállás kapcsán Becsey arra figyelmeztetett, hogy az akkumulátorgyártás és a fosszilis energiahordozók továbbra is kulcsszerepet játszanak a közlekedési szektorban. „A jelenlegi akkumulátortechnológia is fosszilis energiára épül, így nem biztos, hogy a teljes átállás valóban csökkenti a karbonlábnyomot” – mondta.
Az Európai Parlament szerepe és problémái
A volt EP-képviselő szerint az Európai Parlament szerepe és hatásköre korlátozott, mivel számos döntést a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács hoz meg. „Az EP-nek vannak ellenőrző jogkörei, például a Bizottság felett, de ezek politikai szempontból gyakran korlátozottak” – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy a tagállami pártok vezetői állítják össze az EP-listákat, ezért a parlamenti képviselők inkább a nemzeti politikai elittel állnak kapcsolatban, mintsem az európai választókkal.
„A brüsszeli döntések néha kontraproduktívak”
A magyarországi helyzetre utalva Becsey kiemelte, hogy az Európai Parlament most perben áll az Európai Bizottsággal Magyarország ügyében, ami szerinte politikailag egy öngól az EP részéről.
„Az Európai Parlamentnek nem az lenne a dolga, hogy ilyen módon próbáljon nyomást gyakorolni a Bizottságra. Ez az intézményi egyensúlyt is felboríthatja” – mondta.
Reformokra van szükség
A beszélgetés végén Becsey Zsolt az Európai Unió reformjának szükségességéről is beszélt.
„Az unióban számos olyan terület van, amely felülvizsgálatra szorul. Az iparpolitika, a zöld átállás, valamint az uniós döntéshozatali mechanizmusok mind olyan kérdések, amelyeket érdemes lenne újragondolni” – fogalmazott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
