PIRKADAT Breuer Péterrel: Holoda Attila energiaszakértő az amerikai fúrási hullámról, az európai energiahelyzetről és az elektromos autók piacáról
Breuer Péter vendége ezúttal Holoda Attila energiaszakértő volt, akivel az amerikai energiapolitikáról, az európai helyzetről és az elektromos autók jövőjéről beszélgettek.
Amerikai fúrási hullám: valódi megoldás vagy politikai stratégia?
A beszélgetés azzal indult, hogy Donald Trump bejelentette az olaj- és földgázkitermelés felpörgetését, amelynek célja az energiaárak csökkentése. Holoda Attila szerint azonban ez nem a globális energiaválság megoldása, hanem inkább egy politikai eszköz.
„Az biztos, hogy ez a program újabb kínálatot jelent a piacon, de nincs energiahiány. A probléma nem a források hiányából fakad, hanem az árazásból és a geopolitikai szankciók miatt kialakult piaci torzulásokból.”
A szakértő szerint a fosszilis energiahordozók piacán 15-20%-os spekulatív felár jelenik meg, amely az árakat mesterségesen magasan tartja.
„A politikának és a piacnak is érdeke, hogy az emberek rettegjenek. Ez tartja fenn az energiapiac mozgását. Ha megnézzük a valódi kínálatot és keresletet, láthatjuk, hogy az energiaellátás nincs veszélyben, csupán az árakat manipulálják.”
Miért nem kezd el Magyarország is nagyobb volumenben fúrni?
A beszélgetés során szóba került, hogy ha az USA ilyen agresszívan növeli a kitermelést, Magyarország miért nem követi ezt a példát.
„Magyarországnak is vannak földgáz- és kőolajtartalékai, de ezek sokkal szerényebbek, mint az amerikai készletek. Minden évben hirdetnek új koncessziós pályázatokat, és találunk is gázt és olajat, de a mennyiség korlátozott. Nem lehetünk energia-nagyhatalom.”
A szakértő szerint a geotermikus energia lehetne Magyarország igazi kincse, de ennek fenntartható használata egyelőre nincs megfelelően szabályozva.
„A termálvíz hasznosítása főként a turizmusban és a mezőgazdaságban történik, de ezeknél nincs visszasajtolási kötelezettség, ami hosszú távon káros a geotermikus forrásokra. A visszasajtolás azonban költséges, és senki sem akarja vállalni ezt a plusz terhet.”
Elektromos autók és a kínai piac dominanciája
A beszélgetés következő témája az elektromos autók piacának változása volt, különösen az, hogy az angol kormány már kötelezi az autókereskedőket arra, hogy bizonyos arányban elektromos autókat értékesítsenek.
„A piac alakulása érdekes: miközben a kínai és dél-koreai gyártók dominálják az elektromos autóipart, az Egyesült Királyság próbálja saját gyártású modellek felé terelni a fogyasztókat. Ez egyértelműen egy védelmi intézkedés a hazai ipar érdekében.”
Breuer Péter felvetette, hogy ha az ár-érték arány alapján a kínai autók jobbak, miért fizetnének többet az emberek egy drágább, de kevésbé fejlett modellért?
„Ez egy örök dilemma. Az államok sokszor nem a fogyasztói érdekeket helyezik előtérbe, hanem a saját iparukat próbálják megvédeni. A németek is hasonló helyzetben vannak: miközben az elektromos autók jövője egyértelmű, az ipari lobbik és a hagyományos autógyártók erős befolyása miatt sok kompromisszumot kell kötniük.”
Holoda szerint a Tesla példája is jól mutatja, hogy az amerikai és kínai gazdaság milyen szorosan összefonódik.
„A Tesla egy amerikai márka, de az alkatrészeinek jelentős részét Kínában gyártják. Az amerikai vámintézkedések egyik nagy kérdése, hogy az ilyen termékeket hogyan kezelik majd. Ha védővámokat vetnek ki a kínai importautókra, az saját amerikai márkákat is érinthet.”
Trump vámháborúja: védelmi intézkedés vagy visszaütő politika?
Az Egyesült Államok új vámintézkedései az európai és ázsiai gazdaságokat is érinthetik.
„Trump egyértelműen Amerika érdekeit védi, de kérdés, hogy ezek az intézkedések nem fordulnak-e ellene. Például ha európai autókra 15%-os vámot vet ki, akkor Európa válaszul korlátozhatja az amerikai termékek piacát. Egy ilyen kereskedelmi háború végső soron mindenkinek fájna.”
Holoda példaként hozta fel Norvégiát, amely egy kulcsfontosságú gyógyszeripari szereplő, és ha válaszul exportkorlátozásokat vezetne be, az jelentős hatással lehetne az amerikai piacra is.
„A világkereskedelem bonyolult egyensúlyokra épül. Ha Trump valóban kereskedelmi háborút indít, az komoly következményekkel járhat az USA számára is.”
Az atomenergia jövője és a német fordulat
A beszélgetés végén szó esett a német energiapolitikai fordulatról, amelyben a szénbányászat újraindítását és az atomenergia mellőzését tervezték.
„A németek döntései gyakran rövid távú politikai érdekek mentén születnek. Az atomenergia valóban a legolcsóbb és legbiztonságosabb megoldás hosszú távon, de a politikai döntések és a társadalmi ellenállás miatt egyelőre nem térnek vissza hozzá.”
A szakértő felvetette, hogy a kis moduláris atomreaktorok (SMR) megoldást jelenthetnének.
„Az SMR technológia egyre fejlettebb, és egy kisebb ország, mint Magyarország számára is kiváló lehetőség lehet. Ha például egy 2400 megawattos atomerőmű helyett több kisebb, 300-400 megawattos blokkot építenénk, az rugalmasabb és fenntarthatóbb lenne.”
Összegzés
A beszélgetés során Holoda Attila átfogó képet adott az energiaipar legfontosabb kihívásairól és a politikai döntések hatásairól.
Főbb megállapítások:
- Nincs valódi energiahiány, az árakat mesterségesen magasan tartják.
- Magyarország termálvíz-készlete kiemelkedő, de a fenntartható használat nem megoldott.
- Az elektromos autópiacban az állami beavatkozások torzító hatása erősen érződik.
- Trump vámháborúja nemcsak Kínát, hanem az amerikai ipart is érintheti.
- Az atomenergia hosszú távon is megoldás lehet, de a politika még mindig erősen befolyásolja ezt a területet.
A beszélgetés végén Breuer Péter jelezte, hogy a jövőben újabb témákkal folytatják a szakértővel az energiapolitikai helyzet elemzését.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
