Seres Attila a Pirkadatban: Gáza jövője és a közel-keleti átrendeződés
A Pirkadat vendége Seres Attila, a hirolvaso.com főszerkesztője és a Heti TV szerkesztő-műsorvezetője volt, aki Breuer Péterrel a Közel-Kelet jelenlegi helyzetéről és a Gázai övezet jövőjéről beszélgetett. A műsorban Trump legújabb tervének realitásáról, az egyiptomi és jordán álláspontról, valamint a geopolitikai változások lehetséges következményeiről esett szó.
Trump terve: Gáza mint közel-keleti Riviéra
Seres Attila emlékeztetett, hogy már 2018-ban felvetette azt a lehetőséget, hogy Gázát teljesen új alapokra kell helyezni, és egy modern, fejlett tengerparti várossá kell átalakítani. Most pedig Donald Trump egy hasonló tervvel állt elő, amely szerint a Gázai övezetet leválasztanák Izraelről, és egy fejlesztési projekt keretében egyfajta közel-keleti Riviérává alakítanák.
„Már 2018-ban elmondtam, hogy Gázát nem lehet a jelenlegi állapotában hagyni. Most elértünk oda, hogy Trump és más döntéshozók is kezdik felismerni ezt az opciót” – mondta Seres.
Breuer Péter felvetette, hogy a romok eltakarítása akár 15 évig is eltarthatna, ha naponta 250 teherautónyi sittet kellene elszállítani.
Seres erre úgy reagált: „Ne dőljünk be ezeknek a propagandaszövegeknek! Ha van pénz, akarat és megfelelő technológia, akkor néhány év alatt csodákat lehet tenni.” Példaként említette Tel-Aviv és Los Angeles fejlődését az elmúlt 100 évben.
Egyiptom és Jordánia reakciója
Trump terve azonban komoly ellenállásba ütközött Egyiptom és Jordánia részéről. Egyiptom határozottan elutasította, hogy a Gázai övezet lakói a Sínai-félszigetre települjenek. Jordánia is egyértelművé tette, hogy nem kíván részt venni egy ilyen tervben.
„Ez egy teljesen új ötlet, de Trump már jelezte, hogy több milliárd dollárnyi érve van arra, hogy Egyiptomot és Jordániát meggyőzze” – jegyezte meg Seres.
A történelmi előzmények és Bengurion tervei
Breuer Péter emlékeztetett arra, hogy Dávid Ben-Gurion, Izrael első miniszterelnöke, és Golda Meir is próbálta elérni, hogy a palesztinok elhagyják Gázát, de a terv végül nem valósult meg.
Seres szerint most érkezett el az idő, amikor egy ilyen átfogó megoldás megvalósítható lehet.
„Ez nem arról szól, hogy eddig mindenki rosszul gondolkodott. Egyszerűen most értünk el oda, hogy a politikai és gazdasági környezet lehetővé teszi ezt a lépést” – magyarázta.
A geopolitikai következmények és a jövő kilátásai
Seres Attila hangsúlyozta, hogy ez a terv egy teljesen új ajánlatot jelent az arabok számára.
„Eddig az volt Izrael ajánlata, hogy ‘ha nyugton maradtok, nem ölünk meg titeket’. Ez nem elég erős ajánlat. Most viszont egy valódi, emberhez méltó élet lehetőségét kínálják” – mondta.
Seres szerint, ha a Gázai övezet sikeresen leválik Izraelről, és egy új fejlesztési projekt indul, akkor Júdea és Szamária (Ciszjordánia) egyes részeire is átterjedhet ez a koncepció.
„Ha Gáza gazdasági sikertörténet lesz, akkor az ott élő palesztinok számára is vonzóbb lesz egy hasonló megoldás Júdeában és Szamáriában” – fejtette ki.
Összegzés: merre tovább Gáza?
- Trump terve egy radikális újítás, amely teljesen leválasztaná Gázát Izraelről, és fejlett, tengerparti várossá alakítaná.
- Egyiptom és Jordánia egyelőre ellenáll, de Trump több milliárd dolláros ajánlatokkal próbálja meggyőzni őket.
- A geopolitikai helyzet megérett erre a lépésre, míg korábban Ben-Gurion és Golda Meir próbálkozásai sikertelenek voltak.
- Ha a projekt sikeres lesz, más palesztin területekre is kiterjedhet, például Ciszjordánia egyes részeire.
A beszélgetés végén Breuer Péter bejelentette, hogy a 2018-as adást, amelyben Seres először beszélt erről a tervről, vasárnap este újra levetítik.
A következő napokban a Heti TV további szakértőkkel és politikusokkal elemzi a helyzetet, és hétfőn Seres Attila a Világ zsidó szemmel című műsorban folytatja az elemzést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
