A véleményszabadság és a szélsőségek határai
A Pirkadat legújabb adásában Breuer Péter vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt, akivel a szélsőséges megmozdulásokról, a véleményszabadság határairól és a nyugat-európai politikai átrendeződésekről beszélgettek.
Mit kezdjünk a szélsőséges rendezvényekkel?
A beszélgetés apropóját az adta, hogy évről évre Budapesten szélsőséges csoportok szerveznek megemlékezéseket a második világháborús budavári kitörésről. Lattmann szerint ezek az események a magyarországi szélsőjobboldali szubkultúra szerves részei lettek, és bár sokakban félelmet keltenek, jogi szempontból nem egyszerű őket betiltani.
„Jogászként azt mondom, hogy mindenkinek joga van a véleményéhez, még ha azzal nem is értünk egyet” – hangsúlyozta. Ugyanakkor hozzátette: „Ha ténylegesen fenyegetést jelentenek vagy agresszív fellépés történik, az már más kérdés. Akkor jogilag is lehetne fellépni ellenük.”
Breuer Péter azonban rávilágított arra, hogy ezek a csoportok rendszeresen megfélemlítik a város lakóit, és jelenlétük sokak számára traumatikus. „Ha csak tíz ember fél, az is sok. Ők évtizedekkel ezelőtt látták, hogy kik és hogyan irtották ki a családtagjaikat. Most újra ilyen ruhákban vonulnak az utcán, és nekik ezt el kell viselniük?” – tette fel a kérdést.
A tiltás és a demokrácia dilemmája
Lattmann szerint a kérdés nem egyszerű, mert egy jogállamban a véleménynyilvánítás szabadsága erős védelmet élvez. „Ha komolyan gondoljuk, hogy egy jogállamban élünk, akkor meg kell engedni, hogy akár nácik is véleményt nyilvánítsanak. De a határ ott van, amikor már közvetlen fenyegetést jelentenek” – mondta.
Arra is figyelmeztetett, hogy ha elkezdünk betiltani bizonyos eseményeket, az egy veszélyes precedenst teremthet. „Ma őket tiltjuk be, holnap másokat. Akkor a baloldali radikálisokat is? Vagy a vallási körmeneteket? Ez egy csúszós lejtő.”
Breuer azonban úgy érvelt, hogy a félelemkeltés önmagában is lehet elég indok a beavatkozásra. „Ők nem turistáskodni jönnek ide. Nem a Halászbástyát akarják megnézni, nem madártejet enni egy kávézóban. Ők demonstrálni akarnak. És ha ez a demonstráció emberekben félelmet kelt, akkor az már közvetlen fenyegetés.”
Nyugat-Európa és a szélsőjobboldal térnyerése
A beszélgetés végén Lattmann a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok erősödéséről is beszélt. „Sajnos látjuk, hogy például Németország keleti részén az AfD egyre nagyobb támogatottságot szerez. A CDU és más mérsékelt pártok egyre közelebb kerülnek ezekhez a populista erőkhöz, ami hosszú távon veszélyes lehet” – mondta.
Breuer felvetette, hogy vajon ez a tendencia Magyarországra is hatással lehet-e. Lattmann szerint Magyarországon más a helyzet: „Nálunk az autoriter berendezkedés miatt a szélsőségek nem a politikai peremen, hanem már a hatalmi struktúrákban is megjelennek. Ezért másként működnek ezek a folyamatok.”
Zárszó
A beszélgetés végén Lattmann és Breuer egyetértettek abban, hogy a szélsőségek kezelése kényes kérdés, és a jogi szabályozásnak meg kell találnia az egyensúlyt a véleményszabadság és a társadalmi béke között.
Hogy a szélsőséges megmozdulások jövője hogyan alakul Magyarországon, és lesz-e változás az európai politikában, az még kérdés. De ahogy a beszélgetés során többször is elhangzott: „A történelem kiértékelése nélkül mindig visszatérnek ugyanazok a hibák.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
