A televízió aranykoráról és filmes emlékekről – Beszélgetés Esztergályos Károllyal
Aula – Szegvári Katalin vendége Esztergályos Károly
Az Aula című műsor első vendége Esztergályos Károly filmrendező, érdemes és kiváló művész volt, akivel Szegvári Katalin beszélgetett a magyar televíziózás hőskoráról, filmes pályafutásáról és a szakma változásairól.
A kezdetek: a televízió és a film világa között
Esztergályos Károly pályája a hatvanas évek elején indult, amikor a televízió még gyerekcipőben járt Magyarországon. A főiskolán filmrendezést tanult, és akkoriban még kevés fogalma volt a televíziós munkáról. „Az igazság az, hogy sokat nem tudtam a televízióról” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy első televíziós filmje 1963-ban készült. Bár eredetileg karmester vagy színházi rendező szeretett volna lenni, végül a televízió mellett döntött, mert az állandó munka lehetőségét kínálta.
A televízió aranykora: évente több tucat film és tévéjáték
A hatvanas-hetvenes évek a magyar televíziózás fénykorának számítottak, amikor évente akár 60-70 tévéjáték is készült. „Mindig nagyobb rang volt filmgyári filmrendezőnek lenni, mindig sokkal több pénzt lehetett vele keresni, viszont három-négy évente lehetett egy filmet csinálni. A televízióban viszont folyamatosan dolgoztam” – mesélte Esztergályos. Ez a folyamatos alkotás volt az egyik oka annak, hogy a televíziót választotta, hiszen évente több filmet is rendezhetett.
Eltűnt mesterművek és elfeledett alkotások
Esztergályos egy Facebook-sorozatot is indított, amelyben régi filmjeiből mutatott be részleteket. „Valami olyasmi volt a neve, hogy ‘Soha nem látott filmek’” – idézte fel. Úgy véli, sok filmje gyakorlatilag eltűnt a köztudatból, mivel bemutatásuk után évtizedekig nem vetítették őket. „A hajnali párbeszédet szerintem utoljára akkor vetítették, amikor bemutatták” – jegyezte meg.
A filmgyár és a televízió viszonya
Esztergályos elismeri, hogy a filmgyári rendezők mindig nagyobb presztízsnek örvendtek, és sokan lenézték a televíziós rendezőket, bár „boldogan jöttek dolgozni a televízióba”. Ő maga is próbálkozott a filmgyárba kerüléssel, de végül maradt a televíziónál, ahol nagyobb alkotói szabadságot és folyamatos munkát talált.
A Csónak című film botránya
Az egyik legnagyobb vihart kavart filmje a Csónak volt, amelyet főiskolásként készített. A filmet először dicsérték, majd mégis betiltották. „Lábbal tiporta a szocialista erkölcsöt” – mondták róla. A vádak szerint a film egy jelenete – amelyben két lány kalmopirint vesz be, hogy öngyilkosságot színleljen – veszélyes üzenetet közvetített a fiatalok számára. Az eset után Esztergályos évekre kiszorult a rendezésből.
A színészek és a művészet szabadsága
Esztergályos olyan legendás színészekkel dolgozott együtt, mint Rutkai Éva, Kozák András és Márkus László. „Nagyon sok nagy színésszel dolgoztam együtt, és szerencsére mindig szabad kezem volt a szereposztásban” – mondta.
Színészfelfedező tehetsége is megmutatkozott, hiszen ő volt az egyik, aki elsőként adott nagy szerepet Gálfi Lászlónak és Nagy-Kálózy Eszternek. „Gálfi Lászlót a postánál láttam meg, és úgy gondoltam, hogy ki kell próbálnom” – mesélte.
A televízió eltűnőben lévő értékei
Esztergályos szerint a mai televíziózás már nem hasonlít a régi időkre. „Nem szeretem ezt az ‘aranykor’ kifejezést, de az igaz, hogy akkoriban a televízióban valóban helye volt a művészetnek” – mondta. Kiemelte, hogy ma már a magyar televíziós filmek alig kapnak helyet a műsorokban, és a közszolgálati televízió sem ugyanazokat az értékeket képviseli, mint régen.
A mindennapok és az emlékek
Manapság Esztergályos Károly már nem rendez, de filmeket néz, zenét hallgat, és visszaemlékezik a múlt eseményeire. „A saját filmjeimet nem nagyon nézem újra, de ha egy-egy jelenet még ma is működik, az már nagy dolog” – mondta. Színházba már nem jár, és tanítani sem szándékozik újra, bár egykor szerette ezt a munkát, mert kapcsolatot tartott a fiatalokkal.
A beszélgetés végén Szegvári Katalin megköszönte a részvételt, és jelezte, hogy az Aula műsora havonta jelentkezik új adásokkal.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
