Gosztonyi Gábor a Pirkadatban: A pedagógusok helyzete és az oktatás kihívásai
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt M. Kende Péter vendége a Pirkadat című reggeli politikai műsorban. A beszélgetés során szó esett az egyetemi pedagógusképzés átalakulásáról, a pedagógusok bérezéséről, a nemzeti alaptanterv (NAT) felülvizsgálatáról és a középiskolai felvételik körüli bizonytalanságokról.
Egyetemi tanárok képzési anomáliái
A beszélgetés egyik első témája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógusképzésének sajátosságai voltak, amelyek szerint akár középiskolai tanárok is oktathatnak egyetemen. Gosztonyi Gábor szerint ez a lépés súlyosan sérti az oktatás szakmaiságát és az egyetemi oktatók elvárt tudományos hátterét. „A NER-ben egyre kevésbé számítanak a jogszabályi előírások” – mondta, utalva arra, hogy a kormány az elmúlt években több alkalommal is figyelmen kívül hagyta a hagyományos szakmai követelményeket, például államtitkárok és miniszterek kinevezésénél.
Pedagógusbér-emelések és a valóság
A pedagógusok szakszervezete nemrég felmérést indított, amelynek célja, hogy kiderüljön, valóban a kormány által kommunikált mértékben növekedtek-e a pedagógusbérek. „A kormánypropaganda szerint a szakképzésben dolgozók többsége 800-900 ezer forintot keres, a valóságban azonban sok 20-30 éve pályán lévő kolléga csak 750-770 ezer forintot kap” – mondta Gosztonyi, hozzátéve, hogy sok iskolaigazgató nem is tudott az elvárt bérezési szintekről.
Hasonló probléma van az óvodai dolgozók esetében is, ahol a béremelés nem mindenhol történt meg teljes mértékben. „Volt olyan helyzet, hogy egy óvodavezető bére magasabb lett volna, mint a polgármesteré, ezért nem kapta meg az emelést” – mutatott rá egy abszurd példára.
Gosztonyi szerint az oktatásban dolgozók kevesebb mint 2%-ának van bruttó egymillió forint feletti bére, miközben a teljes pedagógus-társadalom nagy része még mindig a diplomás átlagbér 80%-át sem éri el.
Teljesítményértékelés és bérek – a nagy kérdőjel
A szakszervezet aggódik a kormány által bevezetni kívánt pedagógus-teljesítményértékelési rendszer miatt. „A kollégák rengeteg pluszmunkát vállaltak, de fogalmuk sincs, hogy mennyiért” – mondta Gosztonyi, kiemelve, hogy a költségvetésben nem látszik a teljesítményértékelésre szánt elkülönített összeg.
Ez különösen problémás, mert a pedagógusok nem bónuszként kapnák ezt a pénzt, hanem a bérükbe építenék be, vagyis ezután kötelező elemként maradna. „Ez olyan, mint az örök élet és ingyen sör ígérete” – jegyezte meg ironikusan.
Nemzeti alaptanterv: lesz-e változás?
A szakszervezet szintén nyomást gyakorol a kormányra, hogy mielőbb kezdődjön meg a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. A jelenlegi állás szerint a NAT módosítására csak 2025 elején kerül sor, egyelőre azonban nem tudni, kik végzik majd ezt a munkát. „Nagyon reméljük, hogy nem Takács Mihály lesz a vezetője ennek a bizottságnak” – mondta Gosztonyi, hozzátéve, hogy a szakmai szervezetek, civilek és a pedagógusok véleményét is figyelembe kell venni az új alaptanterv kidolgozásakor.
Középiskolai felvételi – káosz és bizonytalanság
A beszélgetés során szó esett az idei középiskolai felvételi nehézségeiről is. Az adatok szerint az idei felvételi az egyik legnehezebb volt az elmúlt évekhez képest, sok diák alacsonyabb pontszámot ért el, mint korábban.
„Nagyon sok gimnázium fölébredt, és még azok is, amelyek korábban tartották magukat a kormány által ajánlott ponthatárokhoz, most nyilvánosan bátorítják a diákokat a jelentkezésre” – mondta Gosztonyi, utalva arra, hogy az iskolaigazgatók is látják a rendszer hibáit.
Mit hoz a jövő?
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is figyeli a fejleményeket, és mind az európai, mind a hazai fórumokon jelezni fogja a problémákat. „Izgalmas tavasz és nyár elé nézünk, mert özönleni fognak a problémák” – zárta a beszélgetést Gosztonyi Gábor.
A beszélgetés rávilágított arra, hogy az oktatásban dolgozók továbbra is jelentős kihívásokkal néznek szembe, legyen szó a bérekről, a teljesítményértékelésről, a nemzeti alaptantervről vagy a középiskolai felvételiről. A szakszervezet eltökélt abban, hogy folytassa az érdekérvényesítést, és reméli, hogy a kormány végre figyelembe veszi a szakma véleményét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
