Szanyi Tibor a Pirkadatban: Rákosrendező és a „mini Dubai” terve
A Pirkadat reggeli műsorában Breuer Péter vendége Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Mozgalom vezetője volt, akivel a Rákosrendezőre tervezett gigaprojekt körüli kérdéseket és a globális ingatlanbefektetések hátterét vitatták meg.
Rákosrendező és a beruházás pénzügyi kérdései
A beszélgetés egyik központi témája a Rákosrendezőre tervezett, sokak által csak „mini Dubai”-ként emlegetett beruházás volt, amelyet az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők finanszíroznának. Szanyi Tibor szerint az üzleti modell több mint kérdéses:
– A dolog úgy kezdődik, hogy a kormány költ rá 300 milliárd forintot, hogy kapjon aztán 60-at. Ez egy elég hülye üzlet.
Kiemelte, hogy a projekt lényegében egy ajándék lehet a külföldi befektetőknek, mivel a magyar állam óriási infrastrukturális beruházásokat hajt végre az adott területen, majd a végső nyereség csak töredékesen térülhet meg.
– Magyarul ez egy 240 milliárd forintos ajándék a külföldi befektetőnek. Nem látom a költségvetésben ezt az összeget, és ha Budapestnek nincs pénze, a kormánynak sincs.
Dubaj vagy Abu-Dzabi? Az üzleti modell kérdései
Szanyi Tibor szerint a projekt leginkább Dubaj gazdasági modelljét idézi, noha az emírségekbeli szerződés nem Dubajjal, hanem Abu-Dzabival jött létre.
– Dubajt szokták olajmonarchiának nevezni, de valójában az ottani GDP töredék része származik az olajüzletből. A többi korrupt panama jellegű üzletekből ered. Az alapkoncepció az, hogy aki jelentős összeget odatesz, például ingatlant vásárol, különböző kiváltságokat kap, például adómentességet és jogi mentességeket.
Szerinte a Rákosrendezőn tervezett beruházás pontosan ezt a modellt követné:
– Ez egy állam az államban rendszer lesz. Nem a magyar jogszabályok lesznek rá érvényesek. Egy különleges gazdasági övezetet akarnak kiépíteni, amely független lesz az ország gazdasági és szabályozási környezetétől.
Hozzátette, hogy ha ezt jogszabályokkal betonozzák be, akkor egy esetleges kormányváltás után is hosszú távon működhet a konstrukció.
A magyar ingatlanpiac helyzete
Szanyi Tibor szerint a budapesti ingatlanpiacon már most is jelen van egy hasonló folyamat, amely részben magyarázatot ad arra, miért állnak üresen lakások tömegei a fővárosban.
– Budapesten a lakások 15-20%-a lakatlan. Külföldiek vásárolták őket befektetési céllal, mert így speciális adókedvezményeket és tartózkodási engedélyt kapnak.
Szerinte a Rákosrendező-projekt ezt a modellt emelné egy új szintre, koncentrált formában.
Aranyvízum és külföldi befektetők
A beszélgetés során szóba került az úgynevezett „aranyvízum” is, amely több országban – például Monacóban és az Egyesült Arab Emírségekben – lehetőséget biztosít külföldi állampolgároknak, hogy befektetés fejében tartózkodási engedélyt kapjanak.
– Az Európai Unió már egyre kevésbé nézi jó szemmel ezeket a rendszereket, de Magyarországon ez még mindig működik. Egyre több külföldi vásárol ingatlant csak azért, hogy ezeket a kedvezményeket kihasználja.
Breuer Péter zárásként megjegyezte, hogy Szanyi Tibor kapitalizmusellenes nézetei ellenére most éppen Dubaj gazdasági modelljének reklámját csinálja, mire az ellenzéki politikus nevetve válaszolt:
– Nem költözöm Dubajba, de azért nem árt tudni, mi zajlik a világban.
A beszélgetést követően Breuer Péter jelezte, hogy a témát a későbbiekben még folytatni fogják konkrét részletekkel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.