Volt Egyszer – Benedikty Béla 1.rész

Volt Egyszer – Benedikty Béla: A televíziózás hőskorától az irodalomig

Sebes György vendége Benedikty Béla, író, szerkesztő, dramaturg és egykori rádiós kolléga volt, aki a magyar televíziózás hőskorának emlékeit elevenítette fel. Az első részben Béla élete és pályafutása sokszínű állomásairól beszélt, a televíziózással való találkozásától kezdve a színházi és bölcsészeti tanulmányain át a rádiós és írói munkásságáig. Az anekdotákkal átszőtt beszélgetés izgalmas betekintést nyújtott egy különleges kor és egy rendkívüli életút részleteibe.

A televíziózás kezdetei: a véletlen találkozások ereje

Benedikty Béla útja a televíziózáshoz szinte véletlenszerűen vezetett, amikor a Vígszínházban díszletépítőként dolgozott. Egy nap Kalmár András, a Magyar Televízió egyik rendezője javasolta, hogy próbálja ki magát a televízióban. Bár eredetileg ügyelői vagy rendezőasszisztensi pozícióra gondoltak, végül operatőr lett belőle. „Két hét után Mezei István, a vezető operatőr azt mondta: adjatok neki munkát, én már nem tudok neki újat mondani” – emlékezett vissza Béla az első lépésekre.

A televíziózás akkoriban még teljesen más világ volt, hatalmas felszerelésekkel és a szakmát szinte autodidakta módon tanuló munkatársakkal. Béla a fővárosi nagycirkuszban, élő közvetítéseken és stúdiófelvételeken egyaránt dolgozott, és gyorsan beilleszkedett a szakma akkori krémjébe.

Egy bonyolult életút állomásai

Benedikty Béla nemcsak a televíziózás világában, hanem az élet egyéb területein is izgalmas kihívásokkal találkozott. Gyermekkorában bencés gimnáziumba szánták, de politikai okokból nem kerülhetett oda, később pedig egy időre statáriális halálra ítélték 1956-os tevékenysége miatt. Végül az Apáczai Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolára és a bölcsészkarra is felvételt nyert.

Az egyetemi évei azonban szokatlan fordulatot vettek, amikor a művészettörténet tanszéken kötött ki, miután az olasz és spanyol szak nem indult el. „Vajer Lajos professzor úgy felvételiztetett, hogy minden iránt érdeklődött, még a perzsa szőnyegekről is beszélgettünk” – mesélte Béla.

Színházi és televíziós anekdoták

Béla színházi tapasztalatai is színes történetekkel gazdagították a beszélgetést. A Vígszínház díszletezőjeként dolgozva olyan emberekkel került kapcsolatba, akik meghatározták pályafutását. Emellett betekintést engedett a színházi világ működésébe, például a „kőtáblák cipelésének” technikájáról és a színpadmesterek kulcsfontosságú szerepéről.

A televíziós munka során Béla olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Kerényi Imre és Marton Endre, akik tevékenységét kritikus szemmel figyelte. A színházi rendezői stílusról és a tévés világban betöltött szerepekről szóló történetei megvilágították a szakma akkori viszonyait és kihívásait.

A rádiózás és az irodalom kapuja

Béla pályafutása nem állt meg a televíziónál; a rádiózás és az irodalom világa is szerves részét képezte életének. Az olasz szekcióban végzett munkájáról mesélve kiemelte, hogy a dialektusok közötti különbségek miatt még tolmácsolni is kellett az olasz nyelvű beszélgetések során. „Egy szicíliai hentes és egy milánói cukrász között tolmácsoltam, mert nem értették egymást” – idézte fel nevetve.

Az örökség és az arisztokrácia nyomai

Benedikty Béla családi háttere és az arisztokrata származása is meghatározta életének egyes állomásait. Az Eszterházy Péterrel való barátsága, valamint a kárpótlásról szóló közös rádiós interjújuk egyaránt bemutatta, hogyan viszonyult a múlt és a jelen összefüggéseihez. „Én az Alföldet, Péter a Dunántúlt kapta volna vissza, ha komolyan vesszük a kárpótlást” – jegyezte meg ironikusan.

Folytatás következik

A beszélgetés első része Benedikty Béla életútjának csak a felszínét érintette. A következő részben Sebes György a rádiózásról, az írói munkásságról és Béla személyes élményeiről fog kérdezni. Az első részben elhangzott anekdoták alapján biztosak lehetünk benne, hogy a folytatás legalább ennyire lebilincselő lesz.

A beszélgetés második része itt tekinthető meg.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.