Közel- és Távol-Kelet Breuer módra – 2025.01.16.

Közel- és Távol-Kelet Breuer módra – összefoglaló a 2025.01.16-i adásról

Breuer Péter és fia, Breuer Ádám – a műsorban „Ádi” – ezúttal is a világpolitika olyan forrongó pontjairól beszélgettek, mint Európa, a Közel-Kelet, illetve a nemzetközi színtéren zajló erőviszonyok. A „Közel- és Távol-Kelet Breuer módra” legújabb epizódja az aktuális német kormányválságtól a közel-keleti konfliktuson át egészen a frissen megválasztott amerikai elnök szerepéig sok témát körüljárt.

Európai belpolitikai helyzet

A beszélgetés elején Breuer Péter arról számolt be, hogy

„Baj van az egész világon, a német kormány padlóra került, a zöldek bezöldültek, a pénzügyminiszter fölmondott, kormányválság, előrehozott választások…”

A vendéglátók úgy vélik, az európai demokráciákban a mozgástér annyira behatárolt, hogy a különféle politikai váltógazdaságok csak mérsékelten befolyásolják a mindennapi életet. Még ha szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali pártok erősödnek is meg, az Európai Unió és a NATO szervezeti rendszere jelentős fékeket épített ki a második világháború óta. Ádám szerint:

„Nem gondolom, hogy bármi jelentősége lenne annak, hogy Németországban egy szélső jobboldali vagy szélső baloldali párt kerül hatalomra… valószínűsége, hogy koncentrációs táborok jelenjenek meg a 24. századi Németországban, nagyon csekély.”

A műsor során elhangzott, hogy bár sokan aggódnak a radikális erők előretörése miatt Németországban vagy Ausztriában, a kontinens belső szabályai és a közös értékek megakadályozzák a politikai szélsőségek szélsőséges gyakorlati következményeit.

Fókuszban a közel-keleti konfliktus

A műsor második felében a Közel-Kelet kapta a főszerepet. Szó esett az Egyesült Államok új elnökéről is, aki hamarosan elfoglalja helyét a Fehér Házban. Breuer Péter szerint:

„Most nem tiltakozni, hanem tapsot fogadni megy be a Kapitóliumba… és kellőképpen megfenyegette a szembenálló feleket mindenhol…”

Ádám ugyanakkor rámutatott, hogy a korábbi tapasztalatok alapján nem érdemes készpénznek venni az elnöki fenyegetéseket. Trump már bizonyította, hogy meglepő fordulatokra képes, azonban valószínű, hogy ezúttal is inkább Izrael pártján áll majd. Ez aggodalommal töltheti el a Hamászt, amely a gázai területet kézben tartja. A beszélgetés egyik központi témája az Izraelben fogva tartott mintegy 98 túsz ügye volt, valamint a gázai fegyverszüneti tárgyalások végkimenetele.

Breuer Péter kiemelte, hogy bár a Hamászt katonailag meggyengítette Izrael, az ideológia továbbra is él, ráadásul:

„Tegnap a Hamász kivégzett a főtéren nyilvánosan… 10 embert lefejeztek, akik állítólag együttműködtek a zsidó állammal.”

A műsorban elhangzott, hogy a konfliktus nem látszik gyorsan megoldódni, hiszen egy terrorcsoportot katonai eszközökkel végleg kiiktatni szinte lehetetlen; még ha „látszólag megsemmisül”, az ideológia újraéledhet. Ráadásul a Hamász továbbra is a gázai lakosság támogatására épít, és a külföldi – például katari – pénz segítségével újjá tudja építeni infrastruktúráját.

Geopolitikai sakktábla

A beszélgetés kitért Szíriára, Iránra és Libanonra is. Ádám szerint hiába menesztették Aszadot Szíriában, és hiába kerül új elnök Libanon élére, a valóságban a fegyveres csoportok és a különféle érdekszférák átrendeződése nem oldja meg a régió alapkonfliktusait. Szó esett arról, hogy az orosz-ukrán háború miatt Európa immár sokkal több energiát importál az Egyesült Államokból, ami új gazdasági erőviszonyokat teremt. A német szén- és atomerőművek kérdése, a palagáz-kitermelés vagy épp a megújuló energiaforrások fejlesztése mind részei annak a vitának, hogy Európa hogyan tudná függetleníteni magát a külső energiaszállítóktól.

Ugyanakkor előkerült az örök dilemma, hogy „milyen alapon szóljon bele egy ország a másik belügyeibe”. Breuer Péter úgy érvelt, hogy amikor a világ egyes részein embereket gyilkolnak vagy megfosztanak jogaiktól, az már nem lehet pusztán „belföldi politikai” kérdés. A zsidó közösség pedig különösen fontosnak tartja a szolidaritást minden kisebbséggel szemben, hiszen a holokauszt is „országon belüli ügyként” indult annak idején, mégis a világot érintő tragédiává vált.

A béke reménye

A beszélgetést derűsebb hangnemben zárták. Breuer Péter szerint Izraelben rengeteg a feldolgozatlan háborús trauma, ezért:

„Egy kicsi adómentesség, egy kicsi vámmentesség, egy kis nyugalom, egy kis shopping az Emírségekben… egy ilyen földi paradicsom, ahol nem megy mindenki katonának…”

A műsor végén elhangzott a remény, hogy talán a következő generációknak kevesebbet kell háborúkról hallaniuk. A két műsorvezető szerint ugyan a valóság továbbra is kemény, de jó lenne, ha végre kialakulhatna egy „utópisztikus béke”, amikor nem politikai átmeneti „messiások” váltják egymást, hanem valódi nyugalom köszönt a térségre.

„A költőink megénekelték: még csak nem is telefonált… Próbáljanak egy kicsit jó emberek lenni, és akkor a képzelt messiás talán meg is érkezik, és kitör a világbéke.”

A „Közel- és Távol-Kelet Breuer módra” legközelebb két hét múlva jelentkezik – a nézők abban bízhatnak, hogy addigra talán előrébb jutnak a világpolitika legégetőbb gondjai, és a házigazdák újabb érdekes elemzésekkel, vitákkal szolgálnak majd.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.