Történelmi és geopolitikai kérdések a PIRKADAT-ban: Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Közel-Keletről és globális konfliktusokról
A PIRKADAT reggeli műsorában Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt, aki történelmi és aktuális geopolitikai kérdésekről beszélt. A műsor fókuszában a Közel-Kelet újrarendeződése, Szíria helyzete, az iráni atomprogram, valamint az orosz-ukrán háború állt.
Szíria újrarendeződése és a Közel-Kelet helyzete
A beszélgetés során Gyarmati István kifejtette, hogy Szíriában a jelenlegi helyzet bizonytalan, és az ország jövője egyelőre kérdéses. „A szíriai hatalmi vákuum nemcsak belső konfliktusokat gerjeszt, hanem regionális hatalmak – például Törökország – beavatkozásának is teret ad. Törökország különösen a kurdok által ellenőrzött területek stabilizálására és befolyásának kiterjesztésére törekszik” – mondta.
A szakértő szerint a szíriai gazdaságot és hatalmi struktúrákat jelentősen torzította az illegális kábítószer-kereskedelem, amely évente milliárdos bevételeket generált. „Nem világos, hogy a mostani rezsimváltás után ez a gyakorlat folytatódik-e, vagy megszűnik. Az arab országok és a nemzetközi közösség is attól tart, hogy a helyzet további instabilitáshoz vezethet, akár egy iszlamista állam kialakulásával.”
Izrael és a regionális kihívások
A Közel-Kelet geopolitikai átrendeződése közvetlenül érinti Izraelt is. Gyarmati szerint Izrael aggódik Jordánia stabilitása miatt, ahol a jelenlegi királyi rezsim kulcsfontosságú a régió biztonsága szempontjából. „Izrael komoly erőfeszítéseket tesz határai védelmére, különösen a Jordániával közös határszakaszon, ahol fejlett biztonsági rendszerek kiépítését tervezik” – fejtette ki.
Iráni atomprogram és amerikai politika
A műsorban szó esett Irán atomprogramjáról is, amely Gyarmati szerint továbbra is feszültségforrás a nemzetközi politikában. „Az Egyesült Államok várhatóan keményebb fellépést tanúsít Iránnal szemben, különösen azután, hogy az ország jelentős belső gyengülést mutatott az elmúlt hónapokban. Nem kizárt, hogy Izraellel együttműködve megkísérlik az iráni atomlétesítmények megsemmisítését, bár ez csak időleges megoldás lenne” – mondta a szakértő.
Gyarmati arra is rámutatott, hogy Irán atomprogramja körüli bizonytalanságot az is növeli, hogy a síita vallási vezetés korábbi, nukleáris fegyvereket tiltó rendelete visszavonásra kerülhet, ami tovább fokozná a helyzet veszélyességét.
Az orosz-ukrán konfliktus és a jövő kilátásai
A háború kapcsán Gyarmati optimistán nyilatkozott, miszerint 2025-re valószínűleg megszűnnek az aktív harci cselekmények, bár a béke kilátásai továbbra is bizonytalanok. „Az ilyen típusú konfliktusokban a tűzszünet is fontos lépés lehet a helyzet rendezése felé” – tette hozzá.
Záró gondolatok: Történelmi tanulságok és a jövő kihívásai
A műsor zárásaként Gyarmati arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Kelet és más konfliktuszónák helyzetének kezelése hosszú távú elkötelezettséget és együttműködést igényel a nemzetközi közösségtől. „A történelem tanulságai alapján az érintett régiók stabilitásához nem elég a katonai megoldás; politikai és gazdasági eszközökre is szükség van” – mondta.
A beszélgetés további részleteit a „Világ zsidó szemmel” című műsor következő adásában folytatják. A műsorvezető, Breuer Péter, zárásként köszönetet mondott a nézőknek, és felhívta a figyelmet a közelgő ünnepekre: „Hanuka, karácsony és az új év közeledtével ne felejtsék, hogy hiteles információért mindig a Heti TV műsorait válasszák.”
A tartalmi összefoglaló a Youtube feliratozása alapján készült, összefoglaló jellegű (mesterséges intelligencia segítségével készült).