„A választás után itt kormányra kerülő vezetéssel fognak együttműködni” – Gyarmati István a nagyhatalmak reakcióiról és a NATO zavarairól
A Pirkadat április 13-i adásában Breuer Péter vendége dr. Gyarmati István volt, aki külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból értékelte a választás utáni helyzetet. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan reagálhatott az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Izrael a magyar választási eredményre, milyen állapotban van a NATO, és mennyire kiszámítható ma a nemzetközi politika.
A nagyhatalmak tudomásul vették az eredményt
Gyarmati István szerint az amerikai álláspont a legegyértelműbb: Washington azzal a magyar kormánnyal működik együtt, amely a választás után hivatalba lép. Kínával kapcsolatban sem számít érdemi törésre, mert szerinte a kínai–magyar kapcsolatokban „óriási nagy változások nem is kell, hogy legyenek”. Oroszország esetében úgy fogalmazott, hogy a Kremlben aligha lett „nemzeti gyász” a választási eredményből.
Izrael részéről is gyors volt a reakció
A beszélgetésben szóba került az izraeli nagykövet nyilatkozata is, amelyben gratulált a győztesnek, és reményét fejezte ki, hogy az új kormány is jó kapcsolatokat tart fenn Izraellel. Gyarmati ehhez csatlakozva azt mondta, ő is bízik ebben, és fontosnak tartja, hogy a magyar–izraeli viszony stabil maradjon.
Trump jogosat is mond, de kiszámíthatatlanul
A NATO helyzetéről szólva Gyarmati István azt mondta, Donald Trump alapvető elvárása érthető: Európa vállaljon nagyobb részt a saját védelméből. Szerinte ebben „teljesen igaza van az amerikaknak”. A gondot nem is ez jelenti, hanem az, hogy Trump gyakran kontroll nélkül, egymásnak is ellentmondó mondatokkal kommunikál.
Példaként említette, hogy egyszerre várná el a NATO segítségét bizonyos térségi válságokban, miközben ugyanabban a gondolatmenetben azt is kijelenti, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége a szövetség támogatására.
A brit–amerikai viszony sem feszültségmentes
Gyarmati szerint London és Washington között sem felhőtlen az együttműködés. A brit miniszterelnök és Trump személyesen is nehezen viselik egymást, és ez a politikai kapcsolatokon is érezhető. Úgy látja, a britek ráadásul katonailag sem abban a helyzetben vannak már, mint korábban, ami szintén szűkíti a mozgásterüket.
Új űrkorszak, új stratégák
A beszélgetés végén szóba került az amerikai űrkutatás újraéledése is. Gyarmati szerint a mostani korszak egyik nagy változása, hogy az állami programok mellett civil cégek és piaci szereplők is meghatározóvá váltak. Innen jutottak el ahhoz a kérdéshez, születnek-e még ma Kissinger-formátumú stratégák.
Gyarmati egy nevet ki is emelt: Elbridge Colbyt, akiben ő látja annak lehetőségét, hogy a klasszikus amerikai stratégiai gondolkodás egyik új fontos alakjává válhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
