„Schrödinger kétharmada” – A választás után új helyzetben a magyar zsidóság és Izrael
A Heti TV Világ zsidó szemmel című műsorában Seres Attila ezúttal Kovács Andrással, Gyarmati Istvánnal és M. Kende Péterrel beszélgetett a választások utáni magyar politikai helyzetről, valamint a Közel-Kelet újabb fordulatairól. Az adás első felében az volt a kérdés, mit jelenthet a Tisza Párt kétharmados győzelme a zsidó közösség, Izrael és a migráció szempontjából, a második részben pedig a Hormuzi-szoros válsága, Irán és Törökország szerepe került terítékre.
Mit jelent a „Schrödinger kétharmada”?
A beszélgetés egyik legerősebb képe Seres Attilától érkezett, aki a választási eredményt „Schrödinger kétharmadának” nevezte. A hasonlat arra utalt, hogy a Tisza Párt történelmi győzelme egyszerre jelent világos politikai fordulatot és nagyfokú bizonytalanságot is: az új hatalom megszületett, de annak tartalma még nincs teljesen kibontva.
A stúdióban gyorsan kiderült, hogy a résztvevők többsége szerint a legfontosabb kérdés most az: mire számíthatnak a zsidók egy új kormány alatt. M. Kende Péter nem várt drámai fordulatot. Szerinte „semmi extrára nem kell számítani”, legfeljebb annyi változással, hogy kevesebb lesz a történelmi gesztuspolitika, és hangsúlyosabb lehet az államközi viszony a személyes vezetői kapcsolatok helyett.
Izrael-ügyben több a kérdés, mint a válasz
A műsorban többen is felidézték, hogy a kampányban a Tisza Párt szinte semmit nem mondott Izraelről, sem arról, hogy fenntartaná-e a zéró tolerancia politikáját. Gyarmati István ezt a program egyik legnagyobb hiányosságának nevezte, még akkor is, ha szerinte a gyakorlatban a kormány várhatóan nem fordul majd szembe sem Izraellel, sem a zsidó közösséggel.
A vita egyik központi kérdése az volt, hogy a jövőben Magyarország megmarad-e Izrael egyik leghűségesebb európai uniós szövetségesének. Seres Attila ebben erősen kételkedett, különösen a vétópolitika miatt. Az izraeli sajtó már a választás másnapján arról írt, hogy Jeruzsálem elveszítheti azt az uniós partnert, amely eddig rendre megvédte a szankciós kezdeményezésektől.
Kovács András ezzel szemben úgy vélte, hogy a Tisza Párt inkább az európai mainstreamhez igazodhat Izrael ügyében, vagyis kevésbé lesz különutas, mint az Orbán-kormány. Gyarmati ennél óvatosabban fogalmazott: szerinte támogatás várható, de a vétópolitikában valóban lehet elmozdulás.
Migráció: itt sem lesz könnyű az egyensúly
A másik nagy téma a migráció volt. A beszélgetésből az derült ki, hogy még azok is, akik nem várnak radikális irányváltást, bizonytalanságot látnak az uniós nyomás miatt. Gyarmati István szerint a Tisza Párt ebben akár még szigorúbb is lehet, mint a mostani kormány, miközben emberibb bánásmódot alkalmazna azokkal szemben, akik mégis bejutnak az országba.
Seres Attila sokkal szkeptikusabb volt. Szerinte nehéz elképzelni, hogy egy új kormány hosszú távon ugyanúgy fenntarthassa a jelenlegi szigorú rendszert, miközben az Európai Unió részéről ekkora nyomás nehezedik Magyarországra. A kérdés itt sem az volt, van-e politikai szándék, hanem az, hogy lesz-e hozzá mozgástér.
A Közel-Kelet: Irán után Törökország?
Az adás második felében ismét a térség válsága került elő. A beszélgetők szerint a Hormuzi-szoros körüli helyzet és az iráni konfliktus közvetlenebb hatással lehet Európa életére, mint a magyar választások. Seres Attila különösen attól tartott, hogy Irán meggyengülése után Törökország új szerepet keres magának a térségben.
Ennek apropóját az adta, hogy Recep Tayyip Erdoğan nyíltan fenyegető hangot ütött meg Izraellel szemben. Gyarmati István ezen a ponton már nem volt nyugodt: szerinte ha az izraeli katonai vezetés készít forgatókönyveket egy esetleges török konfliktusra, azt komolyan kell venni. Kende Péter és Kovács András ezt inkább retorikai erőfitogtatásnak tartotta, de abban egyetértettek, hogy a regionális egyensúly megbomlása újabb veszélyes játszmákat indíthat el.
Bizonytalanság minden fronton
A beszélgetés végére nem született egyetlen megnyugtató képlet sem. Abban viszont volt egyetértés, hogy az új magyar politikai helyzet és a közel-keleti válság egyszerre nyitott meg új kérdéseket. A választók nagy többsége felhatalmazást adott a változásra, de annak tartalma még csak most kezd kirajzolódni.
A stúdióban elhangzott mondat jól összefoglalta a pillanat hangulatát: „több a kérdés, mint a válasz.” Ez igaz Magyarországra, Izraelre és a térség egészére is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
