„Mindenki menjen el” – Naszályi Gábor szerint a szavazás is érdekvédelem
A Pirkadat április 8-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt, aki a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetésében is szerepet vállal. A beszélgetés egyszerre szólt a választási részvétel jelentőségéről, a szakszervezeti gondolkodás és a politikai döntések kapcsolatáról, valamint a BKV és a főváros egyre nehezebb pénzügyi helyzetéről. Naszályi Gábor világossá tette: aki nem vesz részt a közös döntésekben, az később nehezebben hivatkozhat arra, hogy kimaradt belőlük.
A szavazás nem formalitás, hanem beleszólás a saját sorsunkba
A műsor elején M. Kende Péter arról kérdezte vendégét, kell-e a szakszervezeteknek külön is arra biztatniuk a tagjaikat, hogy menjenek el szavazni. Naszályi Gábor szerint igen, és ezt meg is tették. Nem egyszerű kampánygesztusként, hanem azért, mert a részvétel szerinte alapvető állampolgári és közösségi felelősség.
Úgy fogalmazott, „mindenkinek dolga, hogy elmenjen”, és mindenkinek végig kell gondolnia, kitől mit várhat, illetve mit nem akar a következő évektől. A beszélgetésben hangsúlyozta, hogy egy választás nemcsak négy évre szólhat, hanem jóval hosszabb időre is meghatározhatja az ország működését. Ezért a távolmaradás szerinte egyben lemondás is arról a lehetőségről, hogy az ember a saját sorsáról döntsön.
A szakszervezet logikája és a választás logikája összetartozik
Naszályi Gábor a szakszervezeti működésből vezette le a politikai részvétel fontosságát. Szerinte a szakszervezet lényege, hogy a gyengébb felet próbálja egyensúlyba hozni az erősebbel, vagyis a munkáltatóval. Csakhogy ehhez az is kell, hogy a közösség mögötte álljon, ne csak elvárja a képviseletet.
Azt mondta, a mozgalmi jelleg mára meggyengült, az emberek sokszor inkább a vezetőiktől várják, hogy megmutassák az erőt. Időnként azonban ezt a tömegeknek is láthatóvá kell tenniük. A választás ilyen pillanat. „Ha nem megyünk el, akkor megfosztjuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy döntsünk a saját sorsunkról” – mondta, majd még tovább ment: aki még ennyiben sem mondja ki a véleményét, az „szóban se hangoskodjon a pályaszéléről kiabálva”.
A BKV helyzete ma is a túlélésről szól
A beszélgetés második felében a fővárosi közlekedés került előtérbe. Naszályi Gábor szerint a BKV és általában Budapest működését ma is olyan szakemberek tartják egyben, akik „mindenféle trükkökkel” próbálják fenntartani a rendszert. Nem tagadta, hogy a helyzet súlyos, de nem akart újabb végítéletszerű jóslatokba bocsátkozni.
Szerinte a BKV azért működik drágán, mert hosszú ideje mindig a rövid távon olcsóbbnak látszó megoldásokat választották. Példaként a használt buszok beszerzését említette, amelyeket eredetileg átmeneti megoldásnak szántak, de máig a rendszer részei. Közben ott vannak a bérelt járművek is, amelyeket a legdrágább konstrukciónak nevezett. Az interjú egyik legélesebb mondata itt hangzott el: „25 éves autóbusszal nem lehet szolgáltatni.”
A főváros gondjai nem választhatók el az önkormányzatok helyzetétől
Naszályi Gábor szerint a BKV problémája nem külön ügy, hanem a főváros és általában az önkormányzati rendszer állapotának következménye. Úgy látja, normálisan működő közlekedési vállalat csak normálisan működő fővárosi és önkormányzati háttérrel képzelhető el.
A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy hosszú ideje nincs valódi egyeztetés a döntéshozók között. Szerinte a kormányoldal nem nyitott a megegyezésre, az ellenzék pedig sokszor eleve nem akar szóba állni másokkal. Pedig éppen ez lenne a szakszervezeti logika lényege is: „ne döntsenek rólunk nélkülünk”. Naszályi szerint sem a munkavállalókról, sem az önkormányzatokról nem lehetne úgy dönteni, hogy az érintettek nincsenek ott az asztalnál.
Borús kép, világos felszólítás
A beszélgetés végére M. Kende Péter meg is jegyezte, hogy meglehetősen borús kép rajzolódott ki. Naszályi Gábor viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ebből nem a passzivitás következik, hanem éppen az ellenkezője. A záróüzenete egyértelmű volt: „Mindenki menjen el”, mert csak így lehet megmutatni, hogy a munkavállalók és az állampolgárok igenis jelen vannak, és számolni kell velük.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
