„A dolgozók annyira ki vannak zsigerelve, hogy nincs erejük mozgalmi életet élni” – Naszályi Gábor a szakszervezetek jövőjéről
A Pirkadat március 4-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés apropóját az EKS frissen megtartott tisztújító kongresszusa adta, de szó esett a magyar szakszervezeti mozgalom helyzetéről, a munkavállalói érdekképviselet jövőjéről és a közlekedési ágazat kihívásairól is.
Tisztújítás és borúlátó helyzetkép
A tisztújító kongresszuson az elnöki beszámoló nemcsak a szervezet működését, hanem a teljes szakszervezeti szféra helyzetét is értékelte. Naszályi Gábor szerint az elmúlt másfél évtized kifejezetten nehéz időszak volt az érdekképviseletek számára.
Úgy fogalmazott, hogy a munkavállalói jogokat és a szakszervezetek mozgásterét több ponton is szűkítették, például a munkatörvénykönyv többszöri módosításával. A jelenlegi társadalmi és politikai környezetben ezért a jövő kiszámíthatatlanná vált.
„A jövőről képet adni ma Magyarországon önmagában nagyon nehéz” – mondta.
Miért gyengék a szakszervezetek?
A szakszervezeti tagság csökkenése mögött több tényező áll. Naszályi szerint a munkavállalók jelentős része túlterhelt, kiégett és reményvesztett, ezért nincs energiájuk arra, hogy aktívan részt vegyenek érdekképviseleti munkában.
A másik gond, hogy sok dolgozó úgy érzi: a szakszervezetek által elért eredmények akkor is érvényesek rájuk, ha nem tagok. Az ilyen munkavállalókat a szakzsargon „potyautasoknak” nevezi.
„Magyar ember úgy gondolja, hogy az neki jár, amit a szakszervezet kiharcol” – fogalmazott.
Szolgáltatás lett az érdekvédelemből
A szakszervezetek működésének egy jelentős része ma már szolgáltatásokra épül. Az EKS például munkavállalói felelősségbiztosítást nyújt tagjainak, amely a szervezet költségvetésének közel felét viszi el.
Ez azért fontos a közlekedési ágazatban, mert egy közlekedési balesetet gyakran gondatlan károkozásnak minősítenek, amiért a dolgozó kártérítési felelősséggel tartozhat.
Erős szervezettség a közlekedésben
Naszályi Gábor szerint a közlekedési ágazatban még mindig viszonylag magas a szakszervezeti szervezettség. A BKV-nál és a MÁV-csoportnál például jelentős a tagság aránya, ami lehetővé teszi az érdemi tárgyalásokat.
Azt is hangsúlyozta, hogy a munkáltatók számára is fontos az erős szakszervezet, mert így van partnerük a kollektív tárgyalásokban.
Fővárosi pénzügyi gondok
A beszélgetés végén szóba került a fővárosi közlekedési vállalatok finanszírozása is. Naszályi Gábor szerint a jelenlegi pénzügyi helyzet nem stabil, és a fővárosnak hitelkeret-emeléssel kellett biztosítania, hogy a bérek kifizetése időben megtörténjen.
A helyzetet tovább bonyolítja a kormány és az önkormányzat közötti pénzügyi viták rendszere, például a szolidaritási hozzájárulás kérdése.
A választások utáni bizonytalanság
A szakszervezeti vezető szerint sok kérdés csak a választások után dőlhet el, különösen az önkormányzatok finanszírozása és a közszolgáltatások működése terén.
Mint fogalmazott, ma még nehéz megmondani, milyen irányba változik a rendszer, de az biztos, hogy a közlekedési ágazatban dolgozók helyzete nagymértékben függ a politikai döntésektől is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
