„Egy egyszeri pénz nem béremelés” – Nagy Erzsébet a pedagógus-kompenzáció vitáiról
A Pirkadat március 4-i adásában M. Kende Péter vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja volt. A beszélgetés középpontjában a pedagógusbérek kompenzációja, a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások, valamint egy esetleges újabb sztrájk lehetősége állt.
Miért kell kompenzáció?
A vita alapja az a kormányzati vállalás, amely szerint a pedagógusbéreknek el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. Nagy Erzsébet szerint a KSH adatai alapján kiderült, hogy 2025-ben a béremelések mértéke elmaradt a vállalástól, ezért most utólagos korrekcióra van szükség.
A tervek szerint az érintettek egyszeri, 152 400 forintos bérkompenzációt kapnak. A szakszervezet azonban ezt nem tartja elegendőnek, mert az egyszeri kifizetés nem épül be az alapbérbe.
„Ha adnak egy egyszeri kompenzációt, az nem jelenik meg az alapbérben” – fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy így a következő évek béremeléseinek alapja továbbra is alacsony marad.
„Mozizás” a tárgyalásokon
A szakszervezet szerint a tárgyalások menete is problémás. Nagy Erzsébet arról beszélt, hogy az egyeztetéseken sokszor csak kivetítve mutatják meg a rendelettervezeteket, amelyeket előzetesen nem küldenek el a szakszervezeteknek.
„Nekünk a falra vetítik a projektoron keresztül a tervezetet, véletlenül sem küldik el, hogy tudjunk előre készülni” – mondta.
Ráadásul a tervezet később jelentősen módosulhat, így az egyeztetés során bemutatott változat és a később megküldött szöveg között lényeges különbségek lehetnek.
Kik kapják meg a pénzt?
A szakszervezet szerint a kompenzáció kifizetésének feltételei sem egyértelműek. A PDSZ álláspontja az, hogy ha 2025-ös bérkompenzációról beszélünk, akkor azt mindenkinek meg kellene kapnia, aki az adott évet végigdolgozta.
A jelenlegi tervezet azonban nem feltétlenül ezt a logikát követi, ami újabb vitákat vet fel.
A kimaradók: nem diplomás dolgozók
A beszélgetés során szóba került a pedagógiai munkát segítő, de nem diplomás alkalmazottak helyzete is. Nagy Erzsébet szerint az ő bérük rendezésére egyelőre nincs kormányzati terv.
A PDSZ javaslata az lenne, hogy a különböző munkaköröket legalább a pedagógus-bértábla alsó fokozataihoz igazítsák, és ehhez számolják ki a szükséges költségvetési fedezetet.
Sztrájk is jöhet
A szakszervezet szerint, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor újabb sztrájk is szóba kerülhet. A PDSZ egy kétórás figyelmeztető sztrájk lehetőségét már korábban felvetette, és egy felmérés szerint a válaszadó pedagógusok 93,5 százaléka támogatná az akciót.
Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek közötti együttműködés kulcsfontosságú lenne, de ha ez nem valósul meg, a PDSZ akár önállóan is elindíthatja a folyamatot.
„Egy postással tárgyalunk”
A beszélgetés végén szóba került az oktatáspolitika jövője is. Nagy Erzsébet szerint a szakszervezetek nem kapnak érdemi válaszokat arra, hogy a kormány hogyan képzeli el a közoktatás jövőjét.
Úgy fogalmazott, hogy az egyeztetéseken az államtitkár inkább közvetítő szerepet tölt be, miközben a valódi döntések máshol születnek.
„Mi egy postással tárgyalunk, és a dolgok nem az egyeztetésnél dőlnek el.”
A szakszervezet célja szerinte az, hogy az oktatás kikerüljön a „mostohagyerek szerepből”, és valódi stratégiai prioritássá váljon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
