Irán, olajár és infláció – Becsey Zsolt a gazdasági kilátásokról
A Pirkadat március 4-i adásában M. Kende Péter vendége Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában a közel-keleti konfliktusok gazdasági hatásai, az olajár-emelkedés következményei, valamint a magyar gazdaság mozgástere állt.
Az iráni konfliktus és az olajpiac
Becsey Zsolt szerint a közel-keleti feszültségek egyik legfontosabb gazdasági hatása az olajpiacon jelentkezik. A Hormuzi-szoros térségében kialakult bizonytalanság miatt a világ olajtermelésének jelentős része nem tud zavartalanul a piacra jutni. Ez kínálati hiányt okoz, amely természetes módon az árak emelkedéséhez vezet.
A szakértő arra emlékeztetett, hogy a nyitott gazdaságú országok – így Magyarország is – különösen érzékenyek az olajár változására. Az 1970-es évek olajválságai is megmutatták, hogy az energiaárak emelkedése inflációs nyomást és versenyképességi problémákat okozhat.
Infláció és jegybanki kamatpolitika
Az olajár-emelkedés közvetlen hatással lehet az inflációra. Becsey szerint Magyarországon akár fél százalékponttal is növelheti az inflációt az energiaárak drágulása. Ez befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját is.
Bár a jegybank korábban kamatcsökkentést hajtott végre, a jelenlegi bizonytalan környezetben valószínűbb, hogy kivár. Ha az infláció emelkedni kezd, a monetáris tanács inkább a magasabb reálkamat fenntartására törekszik, ami stabilizálhatja a pénzügyi rendszert.
A forint és a befektetői bizalom
A geopolitikai bizonytalanság a forint árfolyamára is hatással lehet. A szakértő szerint a nemzetközi befektetők ilyenkor gyakran csökkentik a kockázatosabbnak tartott eszközök – például a feltörekvő piaci állampapírok – iránti keresletet.
Ez a forint gyengüléséhez vezethet, valamint növelheti az állampapírok finanszírozási költségeit. Ilyen helyzetben az államkincstárnak akár magasabb kamatokkal is ösztönöznie kell a befektetéseket.
Magyarország energiaellátási dilemmái
A beszélgetés során szóba került Magyarország olajellátásának sérülékenysége is. Az ország hagyományosan a Barátság vezetéken keresztül jut jelentős mennyiségű kőolajhoz, miközben az Adria-vezeték alternatívát jelenthet.
Becsey szerint azonban az Adria-vezeték kapacitásáról eltérő állítások hangzanak el. A horvát fél jóval nagyobb szállítási lehetőségről beszél, mint amit a MOL műszakilag reálisnak tart. Ha az ukrajnai tranzit tartósan akadozna, Magyarországnak élesben kellene tesztelnie az alternatív útvonalakat.
Lehetséges kormányzati lépések
A szakértő szerint az állam elvileg enyhíthetné az üzemanyagárak hatását például az adóterhek ideiglenes csökkentésével. Ez azonban korlátozott mozgásteret jelent, mivel az Európai Unió szabályai meghatározzák az üzemanyagok adózásának minimumszintjét.
A korábbi árplafonok visszavezetését Becsey kifejezetten rossz megoldásnak tartja. Szerinte az ilyen intézkedések torzítják a piacot, hiányhoz vezethetnek, és végső soron a kisebb kereskedők tönkremenetelét okozhatják.
Gazdasági kilátások a választások után
A beszélgetés végén Becsey Zsolt a magyar gazdaság középtávú kilátásairól is beszélt. Úgy véli, a választások után felálló kormány – bárki is alakítsa meg – várhatóan módosítani fogja a költségvetést, és két év áll majd rendelkezésére a gazdasági pálya újragondolására.
A szakértő összességében nem számít súlyos gazdasági válságra. Bár a növekedési kilátásokat vissza kellhet fogni, szerinte a piacok idővel alkalmazkodnak a jelenlegi geopolitikai feszültségekhez, és a gazdaság stabilizálódhat a következő hónapokban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
