„A 23:59-ben vagyunk” – Dr. Póta György a tél legdurvább járványáról és az összeomlás szélén álló gyermekellátásról
Az elmúlt évtized legsúlyosabb téli járványáról, a telefonos orvoslás szerepéről és a házi gyermekorvosi rendszer jövőjéről beszélt a Pirkadatban Dr. Póta György gyermekorvos. A beszélgetés nemcsak a vírusokról szólt, hanem egy egész szakma túléléséről is.
Az utolsó évtized legkeményebb járványa
A doktor szerint az elmúlt másfél–két hónap rendkívüli terhelést hozott.
„Sikerült az utolsó évtized legdurvább járványát produkálnia a világnak.”
A rendelők megteltek, a családok részéről hatalmas volt az igény, de a korábbi évekhez képest változott a működés. A Covid után átalakult a betegellátás szervezése, és ez most segített abban, hogy ne alakuljanak ki tömegjelenetek.
Tíz évvel ezelőtt egy járványos időszakban akár 80 beteg is megjelent egy rendelési időben – szülőkkel együtt zsúfolt várótermekkel. Ma, ha 25 gyermek bejön egy nap, az már kifejezetten sűrű rendelésnek számít.
A telefonos triázs: megéri az időt
A „telefonvoslás” ma már alapvető eszköz. A doktor szerint ez nem időveszteség, hanem befektetés:
– csökkenti a várótermi fertőzéseket
– kiszűri azokat az eseteket, amelyek nem igényelnek személyes vizsgálatot
– megnyugtatja a szülőket
A legtöbb eset vírusfertőzés, amely tüneti kezelést és megfigyelést igényel. A kulcs a kommunikáció: elmagyarázni, mikor kell újra jelentkezni, mikor indokolt beavatkozás.
Külföldi példák: Amerika, Izrael, Skandinávia
Dr. Póta György korábban több ország rendszerét tanulmányozta. Az Egyesült Államokban és Izraelben külön telefonos szakdolgozó – „nurse” – kezeli a hívásokat, hozzáfér a beteg elektronikus kartonjához, és sok esetben már orvosi beavatkozás nélkül megoldja a problémát.
Skandináviában még tovább mentek: az alapellátásban az orvos „mutatóban van”, a rendszer magas képzettségű diplomás szakdolgozókra épül.
Magyarországon kísérleteztek hasonló modellel, de a társadalmi szemlélet nem fogadta el. Sok szülő ragaszkodik ahhoz, hogy „a doktor úr szájából” hallja a választ – még akkor is, ha ugyanazt kapja meg az asszisztenstől.
A könyv, ami előre látta a problémát
A 2017-ben készült szakmai anyag – amelyre a műsorvezető is utalt – már akkor leírta a szükséges strukturális változtatásokat: több szakdolgozó, modern triázs, új finanszírozási modell.
„Szinte semmi nem valósult meg.”
Nem politikai ellenállás miatt – hangsúlyozta –, hanem szemléleti okokból. A magyar egészségügyben sosem történt egységes, rendszerszintű átalakítás.
A legsúlyosabb kérdés: mi lesz három év múlva?
A házi gyermekorvosok átlagéletkora rendkívül magas. Vidéken már most is sok a betöltetlen praxis, Budapesten is egyre több helyen két körzetet visz egy orvos.
„A 23:59-ben vagyunk.”
A doktor szerint nem megszüntetni kellene a gyermek-alapellátást, hanem új struktúrában megerősíteni. Ha nem történik változás, a rendszer magától fog összeomlani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
