„Ukrajna teljesen jogszerűtlenül jár el” – Mikor lesz újra Barátság?
Január 27. óta nem érkezik nyersolaj a Barátság vezetéken – ez volt a február 26-i Pirkadat egyik legfontosabb témája. Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég üzletág-igazgatója volt, aki részletesen elemezte az energetikai és geopolitikai helyzetet.
Mi történt a Barátság vezetékkel?
A szakértő szerint egy január végi orosz támadás után az ukrán fél kijavította a kiszolgáló infrastruktúrát, ám február 6. óta politikai okokból nem indulnak újra a szállítások. Fontos pontosítás: nem maga a vezeték sérült, hanem a működését biztosító háttérrendszer.
A kiesés jelentős: a Barátság-vezeték a régió olajigényének több mint kétharmadát fedezi. A hiányt a MOL kereskedelmi tartalékokból pótolta, majd részben a stratégiai készletekhez is hozzá kellett nyúlni.
Elég lehet az Adria-vezeték?
A magyar és szlovák rendszer két lábon áll:
– fő útvonal: Barátság
– kiegészítő útvonal: Adria-vezeték Horvátország felől
A probléma, hogy az Adria névleges maximális kapacitása évi 10 millió tonna, miközben a két ország igénye 12–14 millió tonna. Ráadásul a teljes kapacitást még sosem tesztelték valós terhelés mellett.
További gond, hogy a százhalombattai és a pozsonyi finomító meghatározott arányban képes orosz és nem orosz típusú olajat feldolgozni. A hirtelen átállás technológiai korlátokba ütközik.
Horvátország szerepe: gazdasági és politikai motiváció
Hortay szerint a horvát fél nem engedi át az orosz olajat az Adria-vezetéken, noha az uniós szankciós csomag értelmében a vezetékes szállítás kivételt kapott.
A szakértő két motivációt említett:
– Gazdasági: ha a Barátság tartósan kiesik, Magyarország és Szlovákia kiszolgáltatottá válik az Adriának, így a horvát fél magas szállítási díjat érvényesíthet.
– Politikai: a horvát vezetés az Európai Néppárthoz kötődik, amely határozottan Ukrajna-párti álláspontot képvisel.
Az Európai Bizottság álláspontja
A szakértő szerint Ukrajna megsérti az EU–Ukrajna társulási megállapodást azzal, hogy akadályozza a szállítást. Ebben a helyzetben az Európai Bizottságnak kellene a tagállamok érdekeit képviselnie.
Hortay úgy fogalmazott, hogy a bizottság ehelyett Ukrajna mellé állt, és nem tekinti ellátási válságnak a helyzetet, annak ellenére, hogy Magyarország és Szlovákia a stratégiai készleteihez nyúlt.
Ukrajna uniós csatlakozása
A beszélgetés során szóba került Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának kérdése is. Hortay szerint Ukrajna jelenlegi állapotában egyetlen csatlakozási feltételt sem teljesít, és egy éven belül sem fogja.
Felmerült egy olyan elképzelés is, hogy előbb vennék fel az országot, és csak utána teljesítené a feltételeket – ezt a szakértő példátlannak és jogilag problematikusnak nevezte.
Északi Áramlat: új fordulat?
A beszélgetés végén az Nord Stream ügye is szóba került. Hortay utalt egy német bírósági döntésre, amely ukrán érintettséget állapított meg a robbantás kapcsán.
Elmondta, hogy a négy csőből három sérült, egy viszont működőképes lenne, ha politikai döntés születne az újraindításról. Sőt, felröppentek hírek amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről is.
Mit éreznek az autósok?
A beszélgetés végén megnyugtató üzenet hangzott el: a lakosság egyelőre nem érzékel ellátási zavart vagy áremelkedést az üzemanyagpiacon. A stratégiai készletek és az alternatív beszerzés biztosítják a folyamatos ellátást.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
