„A győzelmet hajkurásszák bármi áron” – Mi jöhet a választás másnapján?
A Pirkadat február 24-i adásában Breuer Péter vendége Talabér Krisztián volt, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója. A beszélgetés középpontjában nem az aktuális számok, hanem a politikai folyamatok, a jelöltállítási stratégiák és a választás utáni forgatókönyvek álltak. A legélesebb kérdés pedig az volt: mi történik másnap?
A jelöltek ereje – Fideszes előny vidéken?
Talabér szerint az egyik legnagyobb meglepetés az lehet, hogy a Tisza Párt későn kezdte meg a jelöltállítást. Kutatási tapasztalataik alapján több olyan fideszes induló van, aki négy, nyolc vagy akár tizenkét éve dolgozik a körzetében, és a helyi bizalom erősebb mögöttük, mint amit országos listás adatokból becsülni lehetne.
A kormánypárti jelöltek előnye nem pusztán pártlogóból fakad, hanem abból, hogy évek óta jelen vannak, ismerik a helyi szereplőket, és forrásokat tudtak a térségbe vinni. Ezzel szemben az ellenzéki térfélen – különösen vidéken – nehezebb az erőforrások mozgósítása.
A nagyvárosokban más a helyzet, de ott sem egyértelmű a képlet. A városi szavazó szerinte „fegyelmezettebb és tájékozottabb” a taktikai szavazás kérdésében, ugyanakkor az ellenzéki inkumbensek 16 éve kormányzati pozíción kívül politizálnak, ami korlátozza mozgásterüket.
Kié a Tisza szavazóbázisa?
A kutató szerint a Tisza Párt tábora nem új politikai közösség, hanem korábbi ellenzéki szavazók átrendeződése. Volt MSZP-sek, DK-sok, jobbikosok és zöldek alkotják a magját. Ugyanakkor maradtak olyan szavazók, akik nem álltak át teljesen.
A DK esetében 1–3 százaléknyi stabil tábor mérhető, a Jobbiknak és más kisebb pártoknak is maradtak hívei. A Kutyapárt pedig egyes mérések szerint akár az 5 százalékos küszöböt is elérheti.
Talabér szerint a Momentum döntése, hogy nem indul a választáson, stratégiai hiba lehet. Úgy fogalmazott: az önkéntes visszalépés hosszú távon a párt kiüresedéséhez vezethet, mert ha négy évig nem kap politikai teret, a szervezet és a szavazótábor is leépül.
Ideológia vagy győzelem?
A beszélgetés egyik legerősebb mondata Talabér Krisztiántól hangzott el:
„A győzelmet hajkurásszák bármi áron.”
Értelmezése szerint 2018 óta az ellenzéki politika fő mozgatórugója nem ideológiai, hanem kormányváltó logika. A választás estéjéig tart a stratégia, de „mi lesz másnap”, arra nincs kidolgozott válasz. A szavazók jelentős része sem program alapján dönt, hanem az Orbán Viktor elleni győzelem reményében.
Talabér szerint a magyar társadalomban a baloldali önazonosság kisebbségi pozícióban van, 15 százalék alatti aránnyal. A politikai identitások átrendeződtek, és sok korábbi baloldali szavazó pragmatikus alapon választ.
Fiatalítás a Fideszben
A kormánypárt több új jelöltet indított, de Talabér szerint ezek nem politikai újoncok, hanem helyi vagy önkormányzati tapasztalattal rendelkező szereplők. Korábbi fiatalítási hullámokra is emlékeztetett, amelyekből később országos vezetők nőttek ki.
Hogy a mostani megújítás mennyire lesz sikeres, az csak a választások után lesz értékelhető.
Euró, költségvetés és a matematika
Talabér kritikusan szólt a Tisza Párt gazdasági vállalásairól is. Szerinte ellentmondás feszül az euró bevezetésének szándéka és a jelentős állami költekezési ígéretek között. Az eurózónához való csatlakozás feltételei – 60 százalék alatti államadósság, 3 százalék alatti hiány, alacsony infláció – szerinte költségvetési fegyelmet és akár megszorításokat is feltételeznek.
Úgy véli, a program számszerű összhangja nincs kellően megvitatva a nyilvánosságban.
Barátság-vezeték és geopolitika
A beszélgetés végén szóba került a Barátság kőolajvezeték ügye is. Talabér ezt „össznemzeti ügynek” nevezte, amely szerinte nem pártpolitikai kérdés, hanem az ország energiaellátását érintő stratégiai téma.
Álláspontja szerint az, hogy a vezeték technikailag működőképes, mégsem indul újra az olajszállítás, politikai döntés következménye. Úgy fogalmazott, hogy ez a helyzet választási kontextusban is értelmezhető, mert az üzemanyagárak és az ellátás kérdése közvetlenül befolyásolhatja a társadalmi hangulatot.
Mi lesz másnap?
A beszélgetés legfontosabb kérdése végig a levegőben maradt: mi történik a választási vasárnap utáni hétfőn? Talabér szerint a legnagyobb kockázat az, ha a győzelemre épített stratégia mögött nincs végiggondolt kormányzati terv.
A kampány retorikája és a kormányzati realitás között ugyanis jelentős különbség lehet – és a választók ezt csak utólag érzékelik.
Hogy melyik forgatókönyv valósul meg, az áprilisban derül ki. De a kérdés – mi lesz másnap? – addig is ott marad a politikai tér közepén.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
