„A méhcsalád végtelen életű lehet” – dr. Rusvai Miklós szerint lecsengőben az influenzajárvány
Február 24-én a Pirkadat vendége volt dr. Rusvai Miklós virológus, állatorvos, aki – mint elmondta – már végleg visszavonult az aktív oktatástól, de hosszú évtizedeken át tanított és laboratóriumi kutatással foglalkozott. A beszélgetés apropóját az adta, hogy az influenzajárvány alábbhagyóban van, de a stúdióban végül a vírusoktól a méhekig ívelt a diskurzus.
Mikroszkóp mellett, nem rendelőben
Rusvai Miklós már egyetemistaként eldöntötte, hogy nem klinikai állatorvos lesz. „Én tudtam, hogy elsősorban laboratóriumi munkát szeretnék majd végezni” – fogalmazott. Nem kutyák és macskák gyógyítása vonzotta, hanem a mikroszkóp világa, a vírusok és mikroorganizmusok kutatása.
Szó esett az állatvilág átoltottságáról is. A szakértő elmondta, hogy a veszettség az az egyetlen betegség, ahol kötelező immunizálás van, mivel emberre is veszélyes. Más állatfajoknál az oltások nem kötelezőek, így az átoltottság mértéke eltérő. Hozzátette: a szabályok betartása – legyen szó higiénéről vagy állattartásról – jelentősen csökkenti a járványok kockázatát, de soha nem zárja ki teljesen.
Hogyan lett virológusból méhész?
A beszélgetés váratlanul a méhészet felé kanyarodott. Rusvai Miklós elmesélte, hogy az 1990-es évek végén kezdett el a mézelő méhek vírusainak kutatásával foglalkozni. Mivel Magyarországon akkoriban ezzel szinte senki nem dolgozott, saját méhészetet kellett létrehoznia a vizsgálatokhoz.
A kutatási célból indult méhészkedésből idővel valódi elhivatottság lett. Mint mondta, a saját méheivel egészen más a kapcsolata, mint idegen állományokkal: „a mozdulatokat, a bánásmódot ismerik fel”. A kaptár belső zajait sztetoszkóppal is figyeli, és ezekből következtet a család állapotára. Mostanra már megindult a fiasítás, vagyis az új generáció nevelése, ami a tavasz közeledtét jelzi.
Méz, gazdaság és minőség
Felmerült a méhészet gazdasági oldala is. Rusvai szerint különbség van a hobbi- és a megélhetési méhészek között: az utóbbiak kénytelenek üzleti szemlélettel dolgozni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon a mézek valóban nektárból készülnek, és a minőség megbízható.
A méz gyógyhatásairól szólva kiemelte, hogy a fajta számít. A különböző növények eltérő hatással bírnak, és a méz tulajdonságait is befolyásolja, hogy a méhek milyen növényről gyűjtöttek nektárt. Érdekes példaként említette a repcemézet, amely gyomorproblémákra jótékony hatású lehet, annak ellenére, hogy magának a repcének nincs ismert gyógyhatása.
Háziméh és vadméh
A vadméhek is képesek mézet gyűjteni és termelni – világszerte több mint egy tucat ilyen faj ismert. A mézelő háziméh csupán egy ezek közül. A természetben a mézrablás – amikor az emberek vadméhcsaládoktól gyűjtöttek mézet – tulajdonképpen a méhészet történetének ősi formája.
A méhcsalád élettartamáról szólva Rusvai Miklós úgy fogalmazott: maga a család „végtelen életű lehet”, miközben az egyes méhek élettartama évszaktól függően változik. A tavaszi-nyári méhek néhány hónapig élnek, míg az őszi, téli generáció akár fél évnél tovább is.
Lecsengő járvány
A beszélgetés végén visszakanyarodtak az eredeti témához: az influenzajárvány szerencsére alábbhagyóban van. „Megkíméltem öntől” – jegyezte meg a szakértő arra utalva, hogy most nem az emberi vírusok dominálták a beszélgetést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
