„Soha nem jelentik be, hogy mikor kezdődik a háború” – dr. Kis-Benedek József a Közel-Kelet peremén egyensúlyozó világról
Február 24-én Breuer Péter vendége volt a Pirkadatban dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár. A beszélgetés középpontjában az amerikai–iráni tárgyalások, a térségben felvonultatott hadihajók, valamint India és Izrael közeledése állt.
Tárgyalás Genfben – nincs háború bejelentésre
A műsorvezető azzal indított: egész éjszaka arra várt, hogy az amerikai elnök bejelent valamit. Két repülőgép-hordozó is a térségben van, a feszültség tapintható. Dr. Kis-Benedek azonban lehűtötte a kedélyeket.
„Addig, míg tárgyalás van, addig biztos, hogy nem fogja elkezdeni.”
Hangsúlyozta: amíg Genfben diplomáciai egyeztetések zajlanak, katonai csapás nem várható. Ráadásul – tette hozzá – egyetlen ország sem jelenti be előre, mikor indít háborút.
„Soha nem jelentik be azt, hogy mikor kezdődik a háború.”
Az amerikai álláspont szerinte továbbra is az, hogy a katonai opció csak végső eszköz lehet.
A 400 kilogramm urán és az időhúzás
Az iráni külügyminiszter bejelentette: hajlandók tárgyalni a 400 kilogrammnyi dúsított urán sorsáról – de más kérdésben nem. A szakértő szerint ez klasszikus időhúzás.
Felvetődött, hogy a dúsított anyag több helyszínen lehet elosztva, ami megnehezíti az ellenőrzést. A rakétaprogram és a regionális proxyk támogatása (Hezbollah, Hamász, húszik) ügyében Teherán nem mutat hajlandóságot érdemi engedményekre.
Dr. Kis-Benedek világossá tette: egyetlen blogbejegyzés vagy emigráns forrás állítása önmagában nem alapja katonai döntéseknek.
„Egy információ alapján nem hoznak ilyen döntést.”
India és Izrael: stratégiai közeledés
A beszélgetés kitért India közel-keleti aktivitására is. Az indiai elnök jeruzsálemi látogatása és a Kneszetben tervezett felszólalás a két ország szoros kapcsolatát jelzi.
A szakértő szerint az együttműködés több területre kiterjed, különösen a hadiiparra és technológiai fejlesztésekre. Bár az atomterület érzékeny kérdés, az együttműködés lehetősége fennáll, még ha erről nyilvánosan nem is beszélnek.
India globális ambíciói kapcsán úgy fogalmazott: nem területszerző nagyhatalmi politikát folytat, de saját érdekeit következetesen képviseli – elég a kasmíri konfliktusra utalni. Kontinensnyi méretű országként, másfél milliárd lakossal természetes, hogy széles körű bilaterális kapcsolatépítésben érdekelt.
Fegyverkezés Magyarországon
A beszélgetés végén a hazai haderőfejlesztés került szóba. A Magyar Honvédséghez érkező páncélozott járművek kapcsán dr. Kis-Benedek emlékeztetett: ezek NATO-vállalások teljesítését szolgálják.
„Tulajdonképpen nálunk is ugyanúgy folyik a fegyverkezés, mint a többi országnál.”
Ugyanakkor felvetette, hogy az uniós források körüli viták befolyásolhatják a beszerzések finanszírozását.
„Nincs harmadik világháború”
Zárásként reagált arra a kijelentésre, miszerint Oroszország megkezdte volna a harmadik világháborút.
„Hülyeségek ezek, ezekkel nem kell foglalkozni.”
Szerinte a felelős elemzők nem pletykákra és túlzó kijelentésekre alapozzák a következtetéseiket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
