„Ennél nagyobb baromságot nehéz elképzelni” – Dr. Gyarmati István Trump, Irán és Ukrajna ügyében
Február 23-án Breuer Péter vendége volt a Pirkadatban dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő, akit a műsorvezető „igazi atlantistaként” mutatott be. A beszélgetés középpontjában az amerikai–iráni feszültség, Donald Trump politikai mozgástere, valamint az ukrán–magyar energetikai vita állt.
Irán: tárgyalás vagy csapás?
A közel-keleti helyzet kapcsán szóba került az amerikai haditengerészeti jelenlét erősítése és egy esetleges iráni beavatkozás lehetősége. Dr. Gyarmati szerint két forgatókönyv képzelhető el: vagy az iráni fél próbálja időhúzással „bepalizni” az amerikai elnököt, vagy Donald Trump még mindig reménykedik egy új megállapodásban.
Emlékeztetett arra, hogy Trump korábban felmondta az iráni atomalkut, és most egy szigorúbb egyezményt szeretne elérni. Az amerikai követelések három fő pont köré csoportosulnak: az urándúsítás korlátozása, a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztésének tilalma, valamint a Hamász, a Hezbollah és más proxy szervezetek támogatásának megszüntetése.
Gyarmati kételkedik abban, hogy Irán ezekben a kérdésekben hiteles és ellenőrizhető engedményeket tenne.
Trump belpolitikai helyzete
A beszélgetés másik hangsúlyos témája Donald Trump amerikai belpolitikai pozíciója volt. A Legfelsőbb Bíróság vámokkal kapcsolatos döntése komoly figyelmeztetés az elnök számára.
Dr. Gyarmati úgy fogalmazott:
„Ennél nagyobb baromságot nehéz elképzelni.”
Ezt arra mondta, hogy Trump általános, 10 százalékos vámemeléssel reagálna a bírósági döntésre. Szerinte ez súlyos gazdasági következményekkel járhatna, és elidegenítheti még azokat a konzervatív bírókat is, akik eddig inkább támogatták az elnököt.
Ugyanakkor nem tartja megsemmisítő erejűnek a mostani csapást, mert az amerikai jogrend lehetőséget ad más jogi megoldások keresésére.
Ukrajna és a Barátság-vezeték
A beszélgetés végén az ukrán–magyar energetikai vita került szóba. Breuer Péter felvetette: miként lehet Ukrajna tagjelölt, ha nem tartja be szerződéses kötelezettségeit két uniós tagállammal szemben.
Dr. Gyarmati szerint az Európai Unió hibázott, amikor nem reagált azonnal tényfeltáró misszióval.
„Az Európai Unió követte a legnagyobb hibát ebben azzal, hogy amikor ez a probléma fölmerült, akkor másnap nem küldött oda egy ténymegállapító bizottságot.”
Úgy véli, rövid távon mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a vezeték működjön, és a vitát diplomáciai eszközökkel rendezzék, nem pedig egyoldalú intézkedésekkel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
