„Európa nem csendes” – biztonság, fegyverkezés és új világrend
A Heti TV Pirkadat január 26-i adásában Breuer Péter vendége Gyarmati István, nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés Európa biztonsági helyzetét, a NATO és az Európai Unió szerepét, valamint az átalakuló világrendet járta körül, különös tekintettel az orosz–ukrán háború és az Egyesült Államok változó politikájának hatásaira.
NATO kontra EU – két nagyon külön világ
Gyarmati István brüsszeli tapasztalatai alapján éles különbséget tett a NATO és az Európai Unió között. A NATO-ban folytatott megbeszéléseket kifejezetten konstruktívnak nevezte, ahol szerinte érdemi, szakmai párbeszéd zajlik. Az Európai Unió intézményrendszerét ezzel szemben kevésbé tartotta hatékonynak biztonságpolitikai kérdésekben. A NATO-n belül a fő kérdés az volt, képes-e Európa felnőni ahhoz a kihíváshoz, amelyet a globális bizonytalanság és az amerikai politika – különösen Donald Trump szerepe – jelent.
Európa fegyverkezik, mert kénytelen
A szakértő szerint reális esély van arra, hogy Európa 2030-ra önálló, az Egyesült Államokéval összemérhető katonai képességeket építsen ki. Ez azonban alapvető szemléletváltást igényel, hiszen a kontinens a második világháború óta hozzászokott ahhoz, hogy a biztonság kérdését mások – elsősorban az Egyesült Államok – garantálják. Gyarmati hangsúlyozta: a biztonság nem választható opció, mert ha nincs biztonság, nincs oktatás, nincs egészségügy, nincs normális társadalmi működés sem. A fegyverkezés óriási forrásokat köt le, de szerinte ez elkerülhetetlen egy instabil világban.
Elrettentés és a régi világrend vége
A beszélgetésben többször előkerült, hogy a hidegháború idején működő kétoldalú elrettentés viszonylag stabil rendszert teremtett. Ez a korszak lezárult, a világ újraosztása zajlik, és egy sokkal bonyolultabb, többpólusú rend van kialakulóban. Ebben a helyzetben a fegyverkezés nem ideológiai kérdés, hanem túlélési kényszer. Gyarmati szerint illúzió azt gondolni, hogy Európa hosszú távon megúszhatja ezt a folyamatot.
Izrael, ENSZ és a kettős mérce
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja az Izraellel szembeni nemzetközi fellépések kérdése volt. Gyarmati felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-ben rendszeresen nagy többséggel születnek Izrael-ellenes határozatok, miközben más súlyos jogsértések – például Irán vagy Észak-Korea esetében – jóval kevesebb figyelmet kapnak. Véleménye szerint ebben a jelenségben komoly szerepe van a rejtett vagy nyílt antiszemitizmusnak, ami torzítja a nemzetközi politikai reakciókat.
Szankciók és háború: lassú, de nem hatástalan eszközök
Az orosz–ukrán háború kapcsán Gyarmati István hangsúlyozta: a szankciók nem gyors fegyverek. Történelmi példákkal támasztotta alá, hogy egy-egy rezsim meggyengülése akár évtizedekig is eltarthat. Szerinte nem reális az az elvárás, hogy a szankciók rövid távon azonnali politikai fordulatot idézzenek elő Oroszországban. Ugyanakkor hosszabb távon ezek az eszközök is hozzájárulhatnak a változáshoz.
Béketanács és az ENSZ jövője
A műsorban szó esett az úgynevezett béketanács megalakulásáról is. Gyarmati szerint ez inkább politikai konstrukció, amely Donald Trump számára szolgál legitimációs eszközként, mintsem valódi, kollektív döntéshozó fórumként. Úgy vélte, az ENSZ valóban reformra szorul, mert vannak elavult és rosszul működő elemei, de egyetlen ember – legyen bármilyen hatalmas – nem helyettesítheti a nemzetközi intézményrendszert.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
