Isten követése nem elméleti, hanem gyakorlati: emberség, lépésről lépésre
Mussie Oberlander tanítása arról, hogyan lehet a mindennapokban isteni módon viselkedni
A „Mussie, a rebecen” című műsor legutóbbi adásában Mussie Oberlander egy különösen aktuális témát dolgozott fel: mit jelent emberségesen viselkedni a zsidó hagyomány szerint, és vajon ez parancsolat-e, vagy csupán ajánlott erény? A válasz határozott: a zsidó ember meg van parancsolva arra, hogy jóindulatú, irgalmas és segítőkész legyen – nemcsak Istennel szemben, hanem minden embertársával is.
Követni Istent – de hogyan?
A tanítás középpontjában az a tórai vers áll, miszerint „az Örökkévalót, a te Istenedet kövesd”. Ez elsőre lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hiszen Isten transzcendens, emésztő tűz – de a rabbinikus bölcsek szerint ez nem szó szerinti követést jelent, hanem az isteni tulajdonságok utánzását. A cél: az isteni viselkedés mintáit lefordítani emberi hétköznapokra.
Ruhát adni a rászorulónak
Az első isteni tett, amit Mussie kiemel, Ádám és Éva történetéből származik: miután ettek a tiltott gyümölcsből, az Örökkévaló ruhát készített számukra. Ez a gondoskodás mintája lett az emberek számára is. A Talmud történetei között számos olyan példa szerepel, ahol nagy bölcsek ruhát adnak mezítelenül maradt embereknek – nemcsak fizikai értelemben, hanem méltóságot adva, irgalmat gyakorolva.
A beteglátogatás: gyógyító jelenlét
Isten meglátogatta Ábrahámot, amikor az a körülmetélés utáni harmadik, legfájdalmasabb napon lábadozott – ebből tanulhatjuk, hogy a beteglátogatás isteni viselkedés. Mussie több példát is hozott a Talmudból: Rabbi Akiva beteg tanítványát látogatta meg, és az Álter Rebbe egy frissen szült nőt segített Jom Kipurkor, megszegve a munkatilalmat, mert életmentésről volt szó. A tanítás lényege: a betegnek nemcsak lelki, hanem fizikai támogatásra is szüksége van – és ez micva.
Gyászolni és vigasztalni: a fájdalom méltó helye
Ábrahám halála után az Örökkévaló megáldotta fiát, Izsákot – ez a hagyomány szerint azt jelenti, hogy megvigasztalta. A zsidó gyász rituáléja – a hét napos siva – épp ezt a lelki igényt szolgálja: időt és teret ad a veszteség feldolgozására. A közösség feladata, hogy meglátogassa a gyászolókat, ott legyen velük, osztozzon a fájdalmukban. Mussie személyes példát is megosztott arról, mennyivel gyógyítóbb a gyász, ha nem kell azonnal visszatérni a hétköznapokhoz.
A halottak eltemetése: a legtisztább jótett
Mózes temetését maga az Örökkévaló végezte – ebből tanuljuk, hogy a temetés különösen fontos micva, főleg ha az elhunytnak nincs, aki gondoskodjon róla. Ez az úgynevezett „met micva”, azaz olyan parancsolat, amit semmilyen viszonzás nem követhet. A zsidó hagyományban ez az egyik legönzetlenebb cselekedetnek számít. Mussie példát hozott egy híres rabbiról, Jehuda bar Ilairól, aki minden temetésen ott volt – és minden esküvőn is, hogy örömöt hozzon a menyasszonynak és a vőlegénynek.
További példák: tisztaság, tisztelet, vendéglátás
A Talmud bölcsei szerint a test tisztán tartása is micva, hiszen a test a lélek lakhelye. Hilel rabbi például a saját testét úgy kezelte, mint egy templomi szobrot, amit ápolni kell. Ugyanígy a szülők tisztelete is parancsolat – Mussie kiemelte: nem a szülők viselkedésétől függ, hanem a puszta ténytől, hogy életet adtak. Egy Talmudi történetben Rabbi Tarfon szó szerint a kezeit tette édesanyja lába alá, hogy ne érje a föld – a bölcsek szerint ez csupán a minimum.
A vendéglátás is a zsidó emberiesség egyik alapköve. Akkor is micva, ha az Örökkévaló ebben nem tud példát mutatni – hiszen Ő nem fogad embereket otthonában –, de az ember embernek vendéglátója lehet, sőt kell, hogy legyen.
A mindennapi jóság isteni küldetés
A műsor végén Mussie összefoglalta a tanítás lényegét: az emberséges viselkedés nem egy szép, fakultatív extra, hanem a zsidó élet egyik legalapvetőbb kötelessége. Isten követése nemcsak imában és tanulásban történik – hanem abban, ahogyan egymással bánunk. A ruhaadás, a beteglátogatás, a gyászoló vigasztalása, a temetés, a tisztaság, a tisztelet – mind-mind olyan területek, ahol lehetőségünk van „istent játszani” a szó legszebb értelmében.
Mert – ahogy a műsor címe is sugallja – a zsidó, ha hű akar maradni identitásához, akkor mindenekelőtt emberséges ember.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
