„Ez nem véleménykérés, hanem ellenállás” – 2026 tétje jelölteken, energián és Ukrajnán keresztül
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának január 26-i adásában Breuer Péter vendége Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. A beszélgetés fókuszában a 2026-os választás előtti erőviszonyok, a friss közvélemény-kutatások, a nemzeti petíció politikai jelentősége, valamint az energia- és Ukrajna-politika állt.
Kutatások, belső mérések és a „biztos” előrejelzések kérdése
Deák Dániel szerint a legfrissebb adatok alapján a kormányoldal jelenleg mintegy tíz százalékpontos előnnyel rendelkezik. Felidézte: egy Somogy megyei választókörzetből kiszivárgott belső mérés alapján a Fidesz jelöltje a 2018-as és 2022-es eredmények közötti sávban mozog, míg a Tisza jelöltje harminc százalék alatt teljesített. Ezzel szembeállította egyes elemzők nyilatkozatait, akik a Tiszát esélyesnek nevezik, ugyanakkor előre jelzik: az általuk készített kutatások nem feltétlenül előrejelzések. Deák ezt úgy értékelte: „így azért könnyű kutatást készíteni”.
Ukrajna és a 800 milliárd dolláros kérdés
A beszélgetés központi eleme a nemzeti petíció volt, amelyet Deák Dániel az Ukrajnának szánt, mintegy 800 milliárd dolláros finanszírozási igénnyel hozott összefüggésbe. Elmondása szerint ez az összeg nemcsak védelmi kiadásokat, hanem az ukrán állam működését, rezsiköltségeit és újjáépítését is magában foglalja. Kiemelte: egy brüsszeli csúcson hivatalos dokumentumban jelent meg, hogy az Európai Unió jelentős részt vállalna ebből a támogatásból, mégpedig hitelfelvétel útján, ami szerinte közvetve az európai – így a magyar – adófizetőket terhelné.
Petíció kontra konzultáció
Deák Dániel hangsúlyozta: a nemzeti petíció nem azonos a nemzeti konzultációval. Míg az utóbbi véleménykérés, addig a petíció szerinte „erősebb politikai eszköz”, amely kifejezett ellenállást mutat fel. Úgy fogalmazott, hogy több százezer vagy akár több millió aláírás komoly legitimációt adhat a miniszterelnöknek az uniós tárgyalásokon, és egyben kijelöli a 2026. április 12-i választás tétjét is.
Energia, jelöltek és rezsicsökkentés
A politológus a Tisza által bemutatott jelölteket is ebbe a keretbe illesztette. Felidézte, hogy Orbán Anita és Kapitány István korábban nyugati, cseppfolyósított földgázzal foglalkozó multinacionális cégeknél töltöttek be vezető szerepet, és nyilatkozataikban kritikusak voltak az orosz energiahordozók vásárlásával szemben. Deák szerint ez ellentmond annak az ígéretnek, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradna, hiszen „ha drágábban vesszük a gázt, akkor értelemszerűen nem lehet fenntartani a rezsicsökkentést”. Úgy vélte, mindez erősíti a Fidesz narratíváját a „magyar út” és a „nyugati globális érdekeket kiszolgáló út” közötti választásról.
Energia, háború és nagyhatalmi érdekek
A beszélgetés tágabb geopolitikai összefüggésekre is kitért. Deák Dániel szerint a jelenlegi konfliktusok mögött gyakran energiaérdekek húzódnak meg, legyen szó olajról, gázról vagy ritkaföldfémekről. Úgy fogalmazott: „az energiáért küzd minden nagyhatalom”, és ebben a logikában értelmezte az orosz–ukrán háborút, valamint az újjáépítés körüli vitákat is, ahol szerinte globális pénzügyi és ipari szereplők is megjelentek.
Kettős mérce Brüsszelben
A műsor végén szóba került az Európai Unió migrációs politikája is. Deák Dániel kettős mércéről beszélt: miközben Magyarországot havi egymillió eurós bírsággal sújtják, más tagállamoknál az EU finanszírozza a határkerítések építését. Ezt szerinte példastatuálásként kell értelmezni, amely illeszkedik a magyar kormánnyal szembeni brüsszeli nyomásgyakorlásba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
