Pirkadat: Karácsony Mihály – Fűtési szezon, nyugdíjak és a mindennapi túlélés
A Heti TV Pirkadat című műsorában Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés a januári nyugdíjemelés gyakorlati következményeitől a februári kifizetések technikai részletein át egészen a rendkívüli hideg okozta fűtési válságig jutott el, miközben kirajzolódott a nyugdíjasok mindennapi küzdelmeinek teljes képe.
Mikor és miért nem egyszerre érkezik a pénz?
A januári, 3,6 százalékos nyugdíjemelés már megérkezett az érintettekhez, februárban pedig a havi nyugdíj mellett a 13. havi ellátás és az úgynevezett „14. havi nyugdíj első hete” is kifizetésre kerül. A sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy miért nem egyetlen napon érkezik minden összeg, Karácsony Mihály technikai magyarázatot adott: a bankrendszer egyszerűen nem képes egyetlen nap alatt mintegy hét és fél millió tranzakció lebonyolítására. Ezért a kifizetések egymást követő napokon történnek, míg a postai kézbesítés esetében eleve többnapos folyamatról van szó, előre meghatározott útvonalrend szerint.
„Minden forint számít” – a nyugdíjas valóság
A plusz kifizetések minden érintett számára fontosak, de az elnök hangsúlyozta: a nyugdíjas társadalom nagy része rendkívül szűkös körülmények között él. A mediánnyugdíj ugyan 230 ezer forint körül alakul, ám a többség ennél kevesebből kénytelen gazdálkodni. Sokan olyan helyzetbe kerültek, hogy csak a legolcsóbb élelmiszereket tudják megvenni, elhalasztják az orvosi vizsgálatokat, nem váltják ki a gyógyszereiket, miközben a közüzemi számlák folyamatosan tornyosulnak. Karácsony Mihály szerint nem ritka az sem, hogy idős emberek végső elkeseredésükben uzsorakölcsönhöz nyúlnak vagy családi emléktárgyaikat adják el a túlélés érdekében.
Fűtési szezon mínuszokkal
A beszélgetés második felében a fűtési válság került előtérbe. A tartós hideg miatt sok háztartás átlépte a kedvezményes gázfogyasztási limitet, ami jelentős többletköltséget okozott. A Nyugdíjas Parlament kezdeményezte a limit megemelését, és az elnök utalt arra is, hogy kormányzati szinten felmerült a szabályozás módosításának lehetősége.
A helyzet azonban különösen súlyos azoknál, akik fával fűtenek. Több térségben egyszerűen elfogyott a tűzifa, és előfordult, hogy az emberek kerítéseket, régi bútorokat vagy bármit elégettek, ami éghető volt. Bár a szociális tűzifa-keretek papíron bővíthetők voltak, a valóságban sok helyen nem állt rendelkezésre elegendő készlet. A krízis kezelésében civilek, önkormányzatok és a katasztrófavédelem is részt vett, ám az elnök szerint ez is csak tüneti megoldás.
Mi várhat a nyugdíjasokra 2026 után?
Karácsony Mihály hangsúlyozta, hogy a Nyugdíjas Parlament nem jóslásokkal foglalkozik, de számításaik alapján a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható. A legnagyobb problémát abban látják, hogy Magyarország a GDP arányában jóval kevesebbet költ nyugdíjakra, mint az európai átlag vagy több nyugat-európai ország. Amíg a nyugdíjemelések kizárólag inflációkövetők, addig a nyugdíjasok leszakadása elkerülhetetlen. A szervezet álláspontja szerint a bérindexáláshoz kötött emelés lenne az egyetlen út, amely valódi felzárkózást eredményezhetne.
Átmeneti enyhülés, bizonytalan folytatás
A februári kifizetések rövid távon könnyebbséget jelentenek, különösen a fűtési szezon legsúlyosabb heteiben. A beszélgetés összképe azonban egyértelmű: a nyugdíjasok helyzete nem egyszeri intézkedéseken, hanem mélyreható szerkezeti változtatásokon múlik. Az, hogy ezek megvalósulnak-e, már a következő politikai ciklus kérdése lesz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
