„Az állatoknál nincs választás kérdése” – miért kulcskérdés az átoltottság az állattartásban?
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának január 20-i adásában Rusvai Miklós virológus, állatorvos volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában az állatállományok átoltottsága, a fertőző betegségek megelőzése, valamint a modern állattartás járványvédelmi kihívásai álltak, de szó esett a húsimport és a méhészet jövőjéről is.
Kötelező és ajánlott oltások az állattartásban
Rusvai Miklós hangsúlyozta: az állatok esetében az átoltottság legalább olyan fontos, mint az embereknél. Vannak betegségek, amelyek ellen kötelező a vakcinázás – ilyen például a veszettség, amelyet minden kutyának évente meg kell kapnia –, míg más esetekben a felelős gazda döntésén múlik az oltás. A szarvasmarha-, juh- és lóállományoknál szintén léteznek kötelező vagy erősen ajánlott vakcinák, különösen a légzőszervi vírusfertőzések ellen.
A virológus párhuzamot vont az emberi és az állati felelősség között: ahogyan a szülő felel a gyermekéért, úgy az állattartó is felel az állatai egészségéért. „A kutya és a gyerek önmagát nem tudja megvédeni, ezért a gondviselőn kérik számon, ha baj történik” – fogalmazott.
Zárt tartás és járványvédelem
A modern állattartás egyik kulcsa a zárt rendszer. Rusvai Miklós szerint ha a higiéniai és járványvédelmi előírásokat szigorúan betartják – beleértve az állományok elszigetelését és a járművek fertőtlenítését is –, akkor számos súlyos betegség, például a ragadós száj- és körömfájás megjelenése megelőzhető. Ha azonban ezek a szabályok sérülnek, „beüt a krach”, és drasztikus intézkedésekre van szükség.
Ilyen esetekben az állomány felszámolása elkerülhetetlen lehet. Bár ez sokak számára embertelennek tűnik, a szakértő szerint hosszú távon mégis ez okozza a legkisebb kárt, mert ellenkező esetben jóval több állat pusztulna el a járvány következtében.
Madárinfluenza és hagyományos állattartás
A baromfitartás kapcsán szóba került a madárinfluenza is, amely még a téli időszakban is időről időre felüti a fejét. Ennek oka, hogy egyes vadmadarak enyhébb teleken Magyarországon telelnek át, és hordozhatják a vírust. A virológus emlékeztetett: a régi, legeltetéses állattartás idején sem voltak ismeretlenek a járványok, csak akkor még nem ismerték a vírusokat, így a védekezés eszközei is hiányoztak.
Húsimport és élelmiszerbiztonság
A dél-amerikai húsimport kapcsán Rusvai Miklós határozottan cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az importált húsokat fertőtlenítőszerekkel kellene kezelni. Mint mondta, az Európai Unióba érkező húsok ellenőrzöttek és biztonságosan fogyaszthatók, megfelelő hőkezelés mellett pedig semmilyen kórokozó nem marad bennük.
Méhészet: újabb kihívások a láthatáron
A beszélgetés végén méhészként is megszólalt a szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dél-amerikai agrármegállapodások különösen érzékenyen érinthetik az európai méhészeket, mivel ott alacsonyabb költségek mellett termelnek mézet. Bár ezek a mézek jó minőségűek, más fajták, mint az európai hárs- vagy akácméz, így gyógyhatásukról sincs még elegendő tapasztalat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
