„Nem lesz olcsóbb a benzin, de biztonságosabb lehet az ellátás” – így épül tovább a MOL-birodalom
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának január 20-i adásában Holoda Attila bányamérnök, energiaszakértő volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a MOL régiós terjeszkedése, a szerbiai finomító megszerzésének háttere, az ellátásbiztonság kérdése, valamint a hulladék- és energiatárolási fejlesztések álltak.
Vegyes tulajdonosi háttér, erősödő magyar irányítás
Holoda Attila elmondta: a friss megállapodás értelmében a MOL többségi tulajdonrészt szerez a szerb finomítót működtető vállalatban, miközben az Abu-Dzabi székhelyű befektető és a szerb állam is részesedést kap. A konstrukció véglegesítéséhez még amerikai és orosz jóváhagyás is szükséges, hiszen állami érdekeltségek is érintettek. Az energiaszakértő szerint bár a tulajdonosi kör „színesnek” tűnik, a MOL számára ez nem jelent újdonságot: a cégcsoport régóta rutinosan működik együtt nemzetközi befektetőkkel.
Ellátásbiztonság igen, árcsökkenés nem
A műsorvezető kérdésére Holoda Attila egyértelművé tette: a felvásárlás nem fogja csökkenteni az üzemanyagárakat. „Nem fogunk jobban élni, és nem fogunk olcsóbban tankolni” – fogalmazott. Az árakat továbbra is a nemzetközi jegyzési árak határozzák meg. A lépés valódi előnye az ellátásbiztonságban rejlik: a MOL immár három nagy régiós finomító – Százhalombatta, Pozsony és Pancsova – működését tudja összehangolni, így egy esetleges üzemzavar esetén a kapacitások kölcsönösen pótolhatók.
Finomítók együttműködése, termékvezetékek
Az energiaszakértő felidézte: a MOL már most is képes arra, hogy finomítói között rugalmasan ossza meg a termelést. Ennek további erősítését szolgálja a tervezett termékvezeték a pancsovai és a százhalombattai finomító között. Így a fogyasztók számára gyakorlatilag észrevétlen marad, hogy az adott benzin vagy dízel melyik országban készült.
Venezuelai olaj helyett komplex feldolgozás
A venezuelai nehézolaj kapcsán Holoda Attila elmondta: bár a MOL finomítói magas komplexitásúak, a venezuelai olaj nem stratégiai célpont. Ugyanakkor a vállalat képes magas aszfalténtartalmú kőolajok feldolgozására is. Szóba került a zalai finomító szerepe is, amely már nem működik klasszikus finomítóként, viszont fontos logisztikai és speciális gyártási funkciókat lát el.
Gumibitumen és hulladékhasznosítás
A beszélgetés egyik érdekes eleme a gumibitumen-technológia volt. A MOL a használt autógumik ledarálásával és bitumennel való keverésével tartósabb, csendesebb és kevésbé repedező útfelületeket állít elő. Holoda Attila szerint ez olyan innováció, amelyre „büszkék lehetünk”, és hosszú távon csökkentheti a kátyús utak problémáját.
Ehhez kapcsolódva szó esett a hulladékgazdálkodásról is. Az energiaszakértő szerint az elmúlt években tapasztalt szervezetlenség után indokolt volt a rendszer egy kézbe vonása, amelyben a MOL leányvállalata, a MOHU kulcsszerepet kap. A cél: minél több érték kinyerése gumiból, műanyagból és más hulladékáramokból – akár energia, akár alapanyag formájában.
Energiatárolás: hasznos, de nem csodaszer
A napelemes háztartások számára meghirdetett energiatárolási támogatás kapcsán Holoda Attila óvatosságra intett. Az akkumulátorok jellemzően 10 kWh kapacitásúak, ami napi kiegyenlítésre alkalmas, de nem teszi lehetővé a nyári energia „eltárolását” télre. A beruházás elsősorban azoknak éri meg, akiknél már közeledik a szaldós elszámolás lejárta, míg a friss napelemesek számára egyelőre kevésbé kedvező.
Palagáz és földgáz: nincs különbség a csőben
A palagáz kérdésében Holoda Attila leszögezte: kémiailag ugyanarról a metánról van szó, mint a hagyományos földgáz esetében. A különbség a kitermelés módjában és költségében rejlik. A szabványosítás miatt a fogyasztó szempontjából mindegy, honnan származik a gáz, amennyiben megfelel a fűtőértékre és összetételre vonatkozó előírásoknak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
