„Béketanács: humbug vagy új világrend?” – Trump gázai tervei megosztották a Világ Zsidó Szemmel stúdióját
A Heti TV Világ Zsidó Szemmel című kibeszélő műsorában Seres Attila ezúttal dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, M. Kende Péterrel és a hosszabb szünet után visszatérő Kovács Andrással vitatta meg Donald Trump legújabb nagy dobását: a Béketanács intézményét. A beszélgetés gyorsan túllépett Gázán, és eljutott a nemzetközi jog, az ENSZ jövője, a nagyhatalmi politika valódi természete és Izrael belső dilemmái felé.
Egy új ENSZ születik – vagy csak egy trumpi látomás?
A beszélgetés alapfeltevése az volt, hogy Donald Trump Béketanácsa nem pusztán a gázai háború utáni rendezést célozza, hanem akár az ENSZ alternatívájaként is értelmezhető. Seres Attila szerint nem véletlen, hogy Trump korábban „béna kacsának” nevezte az ENSZ-t, és most egy olyan szervezetet hoz létre, amelyben „az történik, amit ő akar”.
Dr. Gyarmati István úgy fogalmazott: valóban egy Trump-központú konstrukcióról van szó, ahol a részt vevő mintegy hatvan ország mind politikailag, mind személyesen lojális az amerikai elnökhöz. Ugyanakkor szerinte ez önmagában még nem jelenti az ENSZ kiváltását. „Engem sokkal jobban érdekel, hogy ez a szervezet hogyan akarja végrehajtani azt, amit vállal” – mondta, utalva a Hamász lefegyverzésére és a háború utáni ellenőrzésre.
Egy milliárd dollár belépő – klub vagy világkormány?
A Béketanács egyik legvitatottabb eleme az a szabály, hogy a tagság fenntartásához egy milliárd dollárt kell befizetni. M. Kende Péter ironikusan jegyezte meg: az elnevezés és a struktúra sok magyar nézőben idézheti fel a szocialista idők Béketanácsát. „Erős kétkedéssel és erős mosolyokkal veszem tudomásul” – fogalmazott.
A vita során felmerült az is, hogy ez az egész inkább hasonlít egy vállalkozásra, mint klasszikus nemzetközi intézményre: pénzzel be lehet kerülni, több pénzzel nagyobb befolyást lehet szerezni. Kende Péter provokatívan vetette fel: vajon itt az ország számít, vagy a befizetett összeg?
Nemzetközi jog: új szabályok vagy kimondott igazság?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, vajon Donald Trump valóban felszámolja-e a nemzetközi jogot, vagy csak nyíltan kimondja azt, ami eddig is működött. Seres Attila szerint a nemzetközi jog mindig is a nagyhatalmak kompromisszuma volt, amely mára kiürült. „Egyszerűen ki van mondva az, ami eddig is volt” – érvelt.
Dr. Gyarmati István ezzel szemben óvatosabban fogalmazott: szerinte a szabályrendszer nem szűnt meg, de „ma több a kivétel, mint amit korábban megszoktunk”. Leszögezte, hogy szerinte egy olyan konstrukció, ahol „az amerikai elnök mondja meg, mit csináljon a világ”, hosszú távon nem életképes.
Gáza: új és régi – Izrael félelmei
A műsor második felében a Béketanács gázai tervei kerültek fókuszba. Izraelben egyre gyakrabban beszélnek „új” és „régi” Gázáról: az előbbi az izraeli ellenőrzés alatt álló területeket jelenti, az utóbbi azokat, ahol a Hamász továbbra is jelen van. Kovács András szerint ez a kettéosztás önmagában veszélyes gondolkodás.
Seres Attila hangsúlyozta: Izraelben komoly aggodalmat kelt, hogy a Hamász visszaszivárog a „régi Gázába”, miközben az új tervek toronyházakat és nagy infrastrukturális fejlesztéseket vizionálnak. „Ezek a magas épületek konkrét belövési lehetőséget adnak izraeli településekre” – hangzott el.
Ingatlanfejlesztés mint békestratégia?
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy Trump és környezete ingatlanfejlesztési logikával közelít Gázához. A fejlesztések nemcsak alkalmazkodnak a körülményekhez, hanem maguk is alakítják azokat – érvelt Seres Attila. Ugyanakkor többen kétségbe vonták, hogy a Közel-Keleten lehet-e 20–30 évre előre, stabil környezetre építve tervezni.
„Itt mindig a másnap a fontos” – hangzott el többször is, utalva arra, hogy a térség logikája alapvetően eltér a nyugati várostervezési mintáktól.
Megszállás béke néven?
A vita egyik legélesebb pontja az volt, vajon a Béketanács egyfajta ellenőrzött megszállást készít-e elő. Felmerült, hogy kik és milyen nemzetiségű katonák ellenőriznék a térséget, és mennyire reális az együttműködés például Izrael és Törökország között.
A résztvevők abban egyetértettek: lefegyverzés, ellenőrzés és számonkérés nélkül minden terv kudarcra van ítélve. „Amíg ezek nincsenek meg, a terrorfészkek újratermelődnek” – fogalmazott Gyarmati István.
Humbug-mérleg és óvatos optimizmus
A műsor végén Seres Attila szavazásra bocsátotta a kérdést: mennyire humbug a Béketanács? A válaszok 5 és 6,5 között szóródtak egy tízes skálán. Gáza hosszabb távú pacifikálására 3–4-es esélyt adtak a résztvevők.
A záróüzenet egyértelmű volt: a Béketanácsban van potenciál, de rengeteg a kérdőjel. Trump és szövetségesei előtt hatalmas feladat áll – és a stúdió szerint az egymilliárd dolláros belépőnél jóval többre lesz szükség ahhoz, hogy Gázában ne csak új épületek, hanem valódi béke is szülessen.
