Folyamatos fejlesztések és közösségi jövőkép
Beszélgetés Dr. Grósz Andorral a Pirkadatban
A Pirkadat január 13-i adásának vendége Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, valamint a Holokauszt Dokumentációs Központ kuratóriumának elnöke volt. A műsorvezető Breuer Péter átfogó beszélgetést folytatott vele a zsidó közösségi intézmények fejlesztéséről, az egészségügyi ellátás bővítéséről, az oktatás és emlékezetpolitika jövőjéről, valamint a magyar zsidóság helyzetéről európai összevetésben.
A Laki Adolf utcai zsidó kórház új korszaka
A beszélgetés egyik kiindulópontja a Laki Adolf utcai zsidó kórház ünnepélyes átadása volt. Dr. Grósz Andor megerősítette: az intézmény nemcsak megújult, hanem funkcióiban is bővül. A krónikus és rehabilitációs ellátás mellett aktív betegellátás is megjelenik, egy negyvenágyas osztály kialakításával. Emellett cél egy egynapos sebészeti részleg létrehozása, valamint a szakrendelések körének szélesítése.
Képalkotó diagnosztika terén jelenleg jól működő digitális röntgen áll rendelkezésre, a magasabb szintű eszközök – például további képdiagnosztikai berendezések – beszerzését azonban infrastrukturális bővítésnek kell megelőznie. Addig is más egészségügyi intézményekkel kötött együttműködések biztosítják a folyamatos betegellátást.
„A magyar zsidóság második fénykora”
A Mazsihisz elnöke határozottan úgy fogalmazott: a magyar zsidóság jelenleg „második fénykorát” éli. Az elsőt a 19. század végére és a 20. század elejére datálta, amikor a zsidó közösség szervesen járult hozzá az ország gazdasági, kulturális és szellemi fejlődéséhez.
Dr. Grósz Andor hangsúlyozta: Európában ma nincs még egy olyan ország, ahol a zsidó közösség ilyen mértékű állami támogatásban és biztonságban élhetne. Nyugat-Európában ezzel szemben erősödik az antiszemitizmus és az Izrael-ellenes hangulat, ami miatt egyre több zsidó család gondolkodik a költözésen. A tapasztalatok szerint mind többen választják Magyarországot Németországból, Franciaországból, Hollandiából vagy Spanyolországból.
Befogadás, emlékezet és történelmi felelősség
A beszélgetés során szó esett Magyarország történelmi szerepéről is. Dr. Grósz Andor árnyaltan fogalmazott: volt időszak, amikor az ország befogadó volt a zsidóság számára, de voltak tragikus korszakok is, amelyek soha nem felejthetők el. Éppen ezért a jelenlegi biztonságos környezet nem magától értetődő adottság, hanem megőrzendő érték.
A Mazsihisz felkészült arra, hogy az ide érkező zsidó családokat közösségi és vallási szolgáltatásokkal fogadja. Ezek az emberek jellemzően nem szociális ellátásra szorulnak, hanem stabil, kiszámítható életet keresnek – és a tapasztalatok szerint gazdaságilag és kulturálisan is gazdagítják az országot.
A Rabbiképző Egyetem és a Síp utcai székház megújulása
A műsorban szó esett a közel 150 éves Rabbiképző – Zsidó Egyetem teljes körű felújításáról is. Dr. Grósz Andor elmondta: ez a kormány részéről vállalt kötelezettség, amely illeszkedik más egyházi felsőoktatási intézmények megújításához. A tervezési és kivitelezési pályázatok beérkeztek, a végső döntés a kormány részéről várhatóan tavasszal születik meg.
Hasonló jelentőségű a Síp utcai székház korszerűsítése is. Az épület ma már szűkös és elavult a megnövekedett feladatokhoz képest. A cél egy modern, európai színvonalú adminisztratív központ kialakítása, amely méltó módon tükrözi a közösség súlyát és szerepét.
A Holokauszt Dokumentációs Központ jövője
A Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ – amely megnyitásakor politikai konszenzussal jött létre – ma már részben elavult technikával működik. Dr. Grósz Andor szerint az állandó kiállítás szemlélete és eszköztára megújításra szorul, ugyanakkor az intézmény az elmúlt években jelentősen előrelépett a kutatásban és az oktatásban.
Új irányként említette a vidéki városokban – például Győrben és Nagykanizsán – tervezett állandó kiállításokat, amelyek a holokauszt történetét helyi kontextusban mutatják be. Ezek a kezdeményezések szélesítik az emlékezetpolitikai munkát, még akkor is, ha a központ fizikai bővítése jelenleg korlátozott.
Együttműködés és fiatalítás a zsidó közéletben
A beszélgetés kitért a fiatalok megszólítására is. Dr. Grósz Andor kiemelte: a Mazsihisz új vezetésének egyik tudatos célja volt a fiatal generáció bevonása. Ennek látványos példája a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában létrejött, 18–35 évesekből álló „Rumba körzet”, valamint a civil zsidó szervezetekkel és az izraeli kulturális intézményekkel való szorosabb együttműködés.
A közös hanukai ünnepségek, oktatási és kulturális programok azt jelzik, hogy valóban „új szelek fújnak” a Síp utcában: a vallási, kulturális és civil szféra egyre inkább egymásra talál.
Nemzetközi kapcsolatok és közös fellépés
Végezetül Dr. Grósz Andor a nemzetközi dimenzióról beszélt. Alelnökként a világ- és az európai zsidó kongresszusban is azon dolgozik, hogy a közösségek összefogjanak az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség erősödésével szemben. Magyarország ebben nemcsak saját közösségét védi, hanem morális és szakmai támaszt is nyújt más országok zsidó közösségeinek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
