Maradunk az EU-ban, és folytatódik a zéró tolerancia
Pirkadat Extra – beszélgetés dr. Bóka Jánossal
A Pirkadat Extra január 13-i adásának vendége Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter, egyben az antiszemitizmus elleni kormánybiztos volt. Breuer Péter műsorvezetővel folytatott, hosszú és szenvedélyes beszélgetése túlmutatott a napi politikán: szó esett identitásról, nemzetről, az Európai Unió jövőjéről, a kettős mércéről, a migráció következményeiről és az antiszemitizmus elleni küzdelem konkrét feladatairól is.
Közélet iránti érzékenység gyerekkortól
Dr. Bóka János személyes hangon idézte fel, hogy már gyerekként élénken érdeklődött a közélet iránt. Híreket olvasott, vitázott, és korán kialakult benne az igény arra, hogy a közösséget érintő kérdésekben véleményt formáljon. Saját megfogalmazása szerint ez kezdetben impulzív, markáns álláspontokat eredményezett, amelyeket az évek során árnyaltabb, „felnőttebb” megközelítés váltott fel.
Világnézetét „konzervatív liberálisként” határozta meg: olyan értékrendként, amely a 19. századi klasszikus liberalizmusból merít, és amelynek – meglátása szerint – kevés köze van a mai, progresszív liberalizmushoz. Úgy véli, e hagyomány számos eleme ma is releváns, és ezek az értékek a jelenlegi magyar kormány politikájában is megjelennek.
Nemzet, identitás és a kettős kötődés kérdése
A beszélgetés egyik fontos pontja a nemzeti identitás volt. Dr. Bóka világossá tette: számára nem ellentmondás, hogy Magyarország magyar nemzetállam, miközben Izrael a zsidó nemzetállam. Álláspontja szerint a 21. században a nemzet nem meghaladott fogalom, hanem olyan közösség, amelynek fennmaradásáért tudatosan dolgozni kell.
Kiemelte: a magyarországi zsidó közösséget a magyar nemzet szerves részének tekinti a kormány, és elismeri azt a történelmi és kulturális hozzájárulást, amelyet a magyar zsidóság évszázadokon át adott az országnak. A kettős kötődés – Magyarországhoz és Izraelhez – szerinte természetes, és az egyéni identitás kérdése, amelybe az államnak nincs dolga beleszólni.
„Serpaként” Brüsszelben – konfliktusos, de tudatos szerep
Az európai uniós ügyek kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem kíván kilépni az Európai Unióból. Épp ellenkezőleg, érdekelt a tagság fenntartásában, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az Unió a saját alapszerződései szerint működjön.
Nyíltan beszélt a Brüsszellel fennálló konfliktusos viszonyról. Megfogalmazása szerint az EU intézményrendszerében ma gyakran politikai eszközzé válik a jog, miközben eredeti rendeltetése az lett volna, hogy a politikai akarat korlátjaként működjön. Jogászként különösen megrázónak nevezte azt az élményt, amikor az egyetemen tanult elvek – egyenlő mérce, joguralom, kiszámíthatóság – a gyakorlatban nem érvényesülnek.
Úgy látja, az uniós intézmények hatáskörtúllépéseivel szemben a tagállamok jelenleg kevés érdemi eszközzel rendelkeznek, ez pedig súlyos szuverenitási kérdéseket vet fel.
Kettős mérce és belső reformkísérletek
Breuer Péter kérdésére válaszolva dr. Bóka János elismerte: a kettős mérce nemcsak politikusként, hanem jogászként is zavarja. Magyarország esetében szerinte gyakran eltérő elbánás érvényesül, miközben más tagállamok hasonló lépései elfogadottak.
A megoldást nem a kilépésben, hanem belső reformfolyamatokban látja. Ennek egyik eszköze az európai patrióta erők összefogása, amely – ha eléri a „kritikus tömeget” – képes lehet változást kikényszeríteni az Unió működésében. Ugyanakkor nem tagadta: ez időigényes folyamat, és komoly politikai küzdelmekkel jár.
Migráció és visszafordíthatatlan folyamatok
A migráció kérdésében a miniszter határozottan fogalmazott. Úgy vélte, vannak politikai döntések, amelyeket csak egyszer lehet meghozni, mert következményeik visszafordíthatatlanok. A demográfiai változások előbb-utóbb politikai változásokhoz vezetnek – ez a demokrácia természetéből fakad.
Szerinte az európai migrációs politika sürgős átalakításra szorul, mert ellenkező esetben az európai kultúra és civilizáció olyan irányba változhat, amely már nem korrigálható. Hangsúlyozta: számára ez nem vallási vagy származási kérdés, hanem politikai probléma, amely a politikai iszlám és az európai kulturális hagyományok összeütközéséből fakad.
Újkori antiszemitizmus és az EU külpolitikája
A beszélgetés egyik legélesebb része az Európai Unió Izraellel kapcsolatos döntéseit érintette. Dr. Bóka János szerint az EU kül- és biztonságpolitikája súlyos válságban van, amit a Közel-Kelet helyzete különösen élesen mutat meg. Úgy látja, az Unió gyakran morális alapú nyilatkozatokba menekül, miközben nem határozza meg világosan saját érdekeit, és nem választ megfelelő partnereket ezek érvényesítésére.
Ez a megközelítés – véleménye szerint – könnyen vezethet Izrael elszigeteléséhez, ami már az „újkori antiszemitizmus” határát súrolja. Magyarország ezzel szemben következetesen kiáll Izrael mellett, és nem támogat olyan uniós döntéseket, amelyek diszkriminatívak vagy aránytalanok.
Antiszemitizmus elleni kormánybiztosi munka: kézzelfogható lépések
Antiszemitizmus elleni kormánybiztosként dr. Bóka János rövid távon is mérhető eredményeket szeretne elérni. Elmondta: akciótervén dolgozik, amely jól körülhatárolt beavatkozási területeket jelöl ki. Ezekhez konkrét projektek társulnak, amelyek már az elkövetkező hónapokban végrehajthatók és értékelhetők.
Kiemelte: az antiszemitizmus elleni küzdelem nem állapot, hanem folyamatos cselekvést igénylő feladat. Magyarországon a zéró tolerancia tudatos politikai döntések eredménye, amelyet folyamatosan fenn kell tartani – különösen egy olyan európai környezetben, ahol a trendek sok helyen éppen az ellenkező irányba mutatnak.
Nemes, de nehéz feladatok
A beszélgetés végén Breuer Péter úgy fogalmazott: „serpának lenni Brüsszelben és antiszemitizmus elleni biztosnak lenni sem galopp”. Dr. Bóka János ezzel egyetértett: mindkét szerep konfliktusos, nagy terheléssel jár, de olyan kihívás, amelyért érdemes dolgozni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
