„Nevén kell nevezni a dolgokat” – Gergely Ágnes versei hangon, emlékezeten és felelősségen át
Ünnepi Pirkadat különkiadás Havas Judittal és egy rendkívüli hangoskönyvvel
A Pirkadat ünnepi adásában Breuer Péter vendége Havas Judit színművész, előadóművész, egyetemi tanár volt. A beszélgetés apropóját egy különleges kulturális ajándék adta: Gergely Ágnes verseiből készült hangoskönyv és az ahhoz kapcsolódó film, amelynek bemutatója a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga falai között zajlott.
Egy irodalmi est helyszíne mint üzenet
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja maga a helyszín volt. A Rumbach zsinagóga nemcsak építészeti térként, hanem szimbolikus közegként is értelmet adott az estnek. Havas Judit hangsúlyozta: „ez a Rumbach zsinagóga számára azért volt megtiszteltetés, mert 92 éves Gergely Ágnes eljött, és a közönség személyesen találkozhatott vele”.
A költő jelenléte önmagában is ünnep volt: verset olvasott fel, gondolatokat osztott meg, és olyan szellemi koncentrációt teremtett, amely ritka a mai kulturális életben.
Arany János mint közös mérce
A beszélgetés során Breuer Péter Arany Jánost emelte ki mint visszatérő hivatkozási pontot. Havas Judit szerint nem véletlen, hogy Gergely Ágnes – és sok más zsidó származású magyar értelmiségi – „a sajátjának” tekinti Aranyt. Szókincse, nyelvi alázata és erkölcsi tartása olyan mérce, amelyhez generációk viszonyulnak.
Havas Judit így fogalmazott: Arany alázata „nem holmi gyengeség volt, hanem erőssége”, és ez az attitűd hatja át Gergely Ágnes költészetét is.
„Nem meghaltak, meggyilkolták őket”
A beszélgetés egyik legmegrázóbb része a holokausztról szóló gondolatmenet volt. Gergely Ágnes álláspontját Havas Judit és a műsorvezető is hangsúlyozta: „nevén kell nevezni a dolgokat”. Nem „haláltáborokról” van szó általánosságban, hanem gyilkosságokról, elrabolt életekről, meg nem született gyermekekről.
Breuer Péter személyes élményét idézte fel a Yad Vashem emlékhelyről, ahol az elhangzó gyermeknevek és a lehulló fények egyszerre teszik felfoghatatlanná és elkerülhetetlenné a szembenézést.
A hangoskönyv mint erkölcsi és kulturális vállalás
A bemutatott hangoskönyv, „Kései fürdőzés – Gergely Ágnes versei Havas Judit előadásában”, nem pusztán irodalmi termék. A művésznő szerint ez „misszió”: a versek megszólaltatása felelősség, mert a múlt, a trauma és a jövő egyszerre van jelen bennük.
Havas Judit beszélt arról is, hogy az irodalomtanítás, a beszédkultúra és a versmondás ma már tudatos küzdelem. Egyetemi óráin légzéstechnikát, koncentrációt, blattolást tanít – mindezt azért, hogy a szöveg ne puszta információ, hanem átélhető gondolat legyen.
Irodalmi szalon, tanítás és hit
A beszélgetés végén világossá vált: Havas Judit munkáját nem intézményi kötelesség, hanem hit vezérli. Saját szavaival élve: „azért kaptam támogatást, mert a hitem benne volt”. Ez a hit tartja életben az irodalmi szalonokat, a filmeket, a hangoskönyveket és az oktatást – még akkor is, amikor a verseskötetek példányszáma csökken.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
