„Háború van a környéken – és ez nem egy jó világ”
Pirkadat – Dr. Szekeres Imre a változó világrendről, háborúkról és Európa felelősségéről
A Heti TV december 22-i Pirkadat adásában Breuer Péter vendége Dr. Szekeres Imre volt, mérnök, volt honvédelmi miniszter, baloldali politikus. A beszélgetés a változó világrendről, a háborúk mindennapossá válásáról, Európa biztonsági kihívásairól és az antiszemitizmus erősödéséről szólt. A hanuka lezárulta és a közelgő ünnepek keretezték azt a komor, mégis árnyalt helyzetelemzést, amelyben a vendég történelmi tapasztalatokra és személyes élményekre is támaszkodott.
Baloldaliság mint világlátás
Breuer Péter már a beszélgetés elején rákérdezett arra, hogy van-e még értelme a klasszikus politikai megnevezéseknek. Dr. Szekeres Imre erre egyértelmű választ adott: „Az, hogy valaki baloldali, vagy szociáldemokrata, az azt jelenti, hogy egy igazságosabb, egy egyenlőbb, egy szolidárisabb világot képzel el.” Hozzátette: ezt ma is vállalja, és ez nem pusztán politikai címke, hanem gondolkodásmód.
Háború van – nem is egy helyen
A világ biztonsági állapotáról szólva a volt honvédelmi miniszter nem finomított. „Háború van itt a környéken” – fogalmazott, majd felsorolta Ukrajnát, a Közel-Keletet és Afrikát. Mint mondta: „Ez nem egy jó világ.” Felidézte, hogy a hidegháború idején, a rendszerek szembenállása ellenére is volt „józanság” és „mértékletesség”, ma viszont egy sokkal kiszámíthatatlanabb, többszereplős világrend alakult ki.
Nagyhatalmak sokasága, bonyolult viszonyok
Szekeres Imre szerint a mai nemzetközi rendszer nehezebb, mint korábban bármikor. Kína, India, Törökország és más regionális hatalmak megerősödése, valamint a világ összekapcsolódása olyan helyzetet teremtett, ahol „sok minden múlik azon, hogy erre fel tud-e készülni a politika, fel tudnak-e készülni a társadalmak”.
A beszélgetésben szóba került az információs túlterheltség is. A vendég Aldous Huxley Szép új világát idézve úgy fogalmazott: „Információk tömege lesz, és nem lehet benne eligazodni. Neki lett igaza.”
Közel-Kelet: konszolidáció vagy újabb illúzió?
A szíriai és közel-keleti folyamatokról szólva Szekeres Imre óvatosságra intett. Szerinte „nagyon kevés megbízható információ van”, és azokat is gyakran politikai szándékok torzítják. Úgy látja, ha a térségben elindulhatna egy konszolidáció, az „nemcsak az arab országoknak és Izraelnek, hanem Európának is elemi érdeke”.
Ugyanakkor hangsúlyozta: kívülről könnyű végletes ítéleteket mondani, de a valóság sokkal összetettebb, és tele van egymásra rakódó társadalmi, vallási és geopolitikai feszültségekkel.
Európa, migráció és integráció kudarca
A beszélgetés egyik legélesebb része Európáról szólt. Breuer Péter hosszú felsorolásban hozta szóba Németországot, Franciaországot, Angliát és Ausztráliát, ahol szerinte az emberek félnek, az ünnepi terek kiürülnek, és a biztonság megrendült.
Szekeres Imre erre úgy reagált: „Ez nem katonai kérdés.” Szerinte a probléma gyökere az, hogy az európai társadalmak képesek-e integrálni a betelepülőket. „Van, ahol igen, van, ahol részlegesen, van, ahol nem” – fogalmazott, és hozzátette: az integráció, a társadalmi működés és a biztonsági rendszerek együttesen adhatnak választ, nem önmagukban.
Antiszemitizmus és október 7-e öröksége
A zsidó közösségeket érő támadások és az antiszemitizmus erősödése külön fejezetet kapott. Szekeres Imre hangsúlyozta: „Október 7-e azt üzente, hogy a holokauszt megismétlődött.” Szerinte ennek hatása nemcsak Izraelre, hanem az egész világra kiterjedt.
Kijelentette: nem fogadja el, hogy a gázai háborút népirtásként írják le, ugyanakkor elismerte, hogy „biztos, hogy voltak túlzások vagy hibák”. Úgy fogalmazott: a katonai válasz elkerülhetetlen volt, de a következmények hosszú időre meghatározzák Európa és a világ hangulatát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
