„Izrael erősebb lett, a diaszpórában viszont kevésbé vagyunk biztonságban” – évzáró számvetés a Világ Zsidó Szemmelben
Az év utolsó adásában Seres Attila Kovács Andrással, Dr. Gyarmati Istvánnal és M. Kende Péterrel nemcsak 2025 legfontosabb politikai fejleményeit vette számba, hanem azt is, mire érdemes – vagy éppen muszáj – készülni 2026-ban. Energiapolitika, Közel-Kelet, Izrael regionális helyzete, a diaszpóra biztonsága és az antiszemitizmus globális erősödése: ritkán volt ennyire sűrű és nyugtalanító évzárás.
Izrael történetének legnagyobb gázüzlete
A beszélgetés elején egy friss és jelentős hír került terítékre: Izrael jóváhagyta történetének legnagyobb energetikai megállapodását. A 34,7 milliárd dolláros földgázüzlet Egyiptommal jött létre, és Seres Attila szerint nemcsak gazdasági, hanem biztonságpolitikai jelentősége is óriási.
„A gazdasági egymásra utaltság és a kölcsönösen előnyös üzletek gátolják a háborús hajlamot” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Izrael egyik legérzékenyebb határszakaszáról van szó. A stúdióban egyetértés volt abban, hogy a megállapodás Izrael regionális pozícióját erősíti, még akkor is, ha a tengeri gázmezők körüli viták hosszabb távon újabb konfliktusokat hordozhatnak.
Golfpálya-diplomácia és Gáza jövője
Dr. Gyarmati István felvetette: a gázüzlet akár egy szélesebb politikai alku része is lehet. „Ez kitűnő alkalom lenne arra, hogy megbeszéljék, Egyiptom hogyan segíthetne a gázai probléma megoldásában” – mondta, utalva Donald Trump, Netanjahu és asz-Szíszi lehetséges találkozóira.
A beszélgetésben szóba került egy ambiciózus gázai újjáépítési terv is, a Project Sunrise, amely akár 112 milliárd dolláros beruházással számol, de csak a Hamász teljes lefegyverzése után indulhatna el. A stúdióban többen hangsúlyozták: Gáza újjáépítése elképzelhetetlen Egyiptom nélkül, ugyanakkor a több milliós lakosság és a terror-infrastruktúra miatt a realitásokkal is szembe kell nézni.
Alagutak, Rafah és a „meg nem oldott kérdések”
Visszatérő elem volt a gázai alagútrendszer problémája. „Nem úgy kell elképzelni ezeket, mint az M4-es metró alagútját” – hangzott el, utalva a sokszor szűk, rejtett, de stratégiailag kulcsfontosságú járatokra. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az alagutak felszámolása nélkül semmilyen hosszú távú rendezés nem képzelhető el.
Rafah szerepe is hangsúlyos volt: izraeli ellenőrzés alatt áll, egyiptomi határváros, és korábban a Hamász egyik fő utánpótlási útvonala volt. Többen úgy vélték, nem véletlen, hogy az újjáépítési elképzelések itt kezdődnének.
Libanon, gázmezők és újabb feszültségek
Az év végére új aggodalmak is megjelentek. A műsorban szó esett arról, hogy Libanonból – nem a Hezbollah, hanem a libanoni hadsereg részéről – ért támadás izraeli területet. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a térségben hatalmas tengeri gázmezők találhatók, amelyek Európa, így akár Magyarország számára is alternatív energiaforrást jelenthetnének.
„Azt mondtuk korábban, hogy Libanon többé-kevésbé rendben van Izrael számára. Úgy tűnik, még sincs teljesen rendben” – fogalmazott Seres Attila.
Offenzív év Izraelnek
Az év értékelésekor a beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy 2025 Izrael szempontjából offenzív év volt. Nem reagált, hanem kezdeményezett: Iránnal, Szíriával, a Hezbollahhal szemben katonai sikereket ért el.
„Izrael sokkal biztonságosabban zárja az évet, mint ahogy kezdte” – hangzott el. Ugyanakkor a gázai helyzet lezáratlansága, a túszkérdés és a nemzetközi kritikák árnyalták a képet.
Diaszpóra: romló biztonság, növekvő nyomás
Míg Izrael katonailag megerősödött, a világ zsidóságának helyzete romlott – ebben teljes egyetértés volt. „Izrael regionális pozícióját megerősítette, a diaszpóra helyzete viszont rosszabb lett” – összegezte Kende Péter.
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, mennyiben járul hozzá az izraeli kormány kommunikációja az antiszemitizmus erősödéséhez. Elhangzott: sokan összemossák az Izrael-ellenességet az antiszemitizmussal, miközben a mainstream nyugati közvélemény inkább a kormány politikáját bírálja. „Nem szabad egy platformra hozni a kettőt” – figyelmeztettek többen.
2026: választások és bizonytalanság
Előretekintve a 2026-os izraeli választások kerültek fókuszba. A résztvevők szerint sok nyugati ország abban reménykedik, hogy politikai váltás jön Jeruzsálemben, de nagy áttörésre kevesen számítanak.
Abban viszont egyetértés volt, hogy a diaszpóra helyzete rövid távon nem javul. „Összességében nem lesz jobb” – hangzott el nyíltan, még akkor sem, ha Magyarország jelenleg kivételnek tűnik.
Ünnepi zárás
Az évzáró adás végén a komor témák után személyesebb hangvétel következett. Jókívánságok, pihenésre buzdítás, és egy ironikus, mégis meleg gondolat: a karácsony „a világ leghíresebb zsidó kisfiújának” születésnapja, az újév pedig ugyanennek a körülmetélésének évfordulója.
A műsor végszava egyszerre volt derűs és józan: békés ünnepeket, boldog új évet – és felkészülést egy várhatóan forró 2026-ra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
