„Kérem vissza a bombámat!” – amikor a geopolitika Monty Pythonba csap át
A Világ Zsidó Szemmel friss adásában Seres Attila, Fináli Gábor rabbi, M. Kende Péter és Kovács András először egy elképesztő haditechnikai bakin, majd az Egyesült Államok új stratégiáján, Európa jövőjén, a balti államok sorsán és az Eurovízió politikai viharán keresztül próbálták megfejteni a közelgő feszült éveket.
A siklóbomba, amely „elkallódott” Libanonban
A beszélgetés egy groteszk hírrel indult: Izrael egyik GBU–39-es, nagy pontosságú siklóbombája nem robbant fel Libanonban, és „csak úgy” a földön maradt. Az Egyesült Államok pedig felkérte Libanont: szolgáltassa vissza neki épségben a bombát, mielőtt orosz vagy kínai mérnökök megszerzik, és megfejtik a technológiai titkait.
Seres Attila szerint az egész helyzet abszurd: „Azt mondhatta volna Amerika, hogy azonnal adjátok vissza, vagy kaptok egy egytonnást a helyére. De valahogy nekem nagyon fura ez a kérés, hogy kérem vissza a bombámat.”
Fináli Gábor rabbi hozzátette, hogy a nyilvános bejelentés is hiba: „Ha ilyen baki történik, én hallgatnék, mint a sír.”
A résztvevők szerint a történet egyszerre mulatságos és veszedelmes: a NATO, Oroszország és Kína közötti egyensúlyban egy ilyen technikai malőr könnyen komoly következményekkel járhat.
Amerika Európát „hanyatló kontinensnek” nevezi
A beszélgetés fókusza ezután az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiájára terelődött, amelyben Európa meglehetősen alárendelt szerepet kap. A dokumentum szerint a kontinens „hanyatló”, és a migráció civilizációs fenyegetést jelent.
M. Kende Péter szerint ez súlyos tévedés: „Az, hogy Európa nem csinál semmit, és Amerikának nem hoz hasznot – ilyen csacsiságokat elég merész állítani.”
Seres Attila úgy látta, hogy a szöveg mintha egyes európai patrióta vezetők narratíváját visszhangozná: „Dezsavúm volt: mintha Orbán Viktor péntek reggeli interjúiból ollózták volna volna össze ezt a részt.”
Fináli Gábor viszont geopolitikai összefüggésekre mutatott rá: Amerika sosem volt érdekelt egy hozzá mérhető európai nagyhatalomban – a gyenge, függő Európa jobban illeszkedik globális stratégiájába.
Európa nukleáris pánikban – valós félelem vagy túlreagálás?
A dokumentum nyomán Németország és Japán is fontolóra veszi, hogy esetleg saját atomfegyverre lenne szüksége. Seres Attila szerint ez már a riasztó kategória: „Miért olvassák ki ebből, hogy megszűnik az amerikai atomernyő?”
Fináli szerint a félelem nem teljesen alaptalan: ha Amerika elengedi Európát, a NATO-struktúra is megrendülhet. Ugyanakkor hozzátette: az amerikai lépés inkább politikai üzenet, mintsem valós kivonulás előkészítése.
Tényleg megtámadhatja Oroszország Európát?
A műsor egyik legizgalmasabb része az volt, amikor Seres Attila saját hipotézist vetett fel: ha az orosz támadásról szóló jóslatok nem egész Európára, hanem valójában a balti államokra vonatkoznak?
Fináli így reagált: „Szerencsétlen balti államokban olyan demográfiai összeomlás zajlik, hogy Oroszországnak igazából csak ki kéne várnia.”
Kovács András hozzátette: az orosz kisebbségek helyzete valódi ürügyként szolgálhat egy beavatkozásra, hiszen „ezekben az államokban évtizedek óta nyomasztják az orosz kisebbséget”.
Eurovízió: politika, diaszpóra és bojkott
A beszélgetés végén könnyedebb, de mégis politikával átitatott téma került elő: a közelgő Eurovíziós Dalfesztivál Izrael körüli botránya. Több ország bojkottot helyezett kilátásba ha Izrael is indul, Németország viszont azt mondta: ha Izrael nem indulhat, akkor ő sem vesz részt a versenyben.
Seres Attila felhívta a figyelmet a háttérben húzódó kevésbé ismert vitára: a szavazási rendszerre: „Sokan igazságtalannak tartják, hogy Izrael a zsidó diaszpórát mozgósítja a szavazásnál”.
Fináli Gábor szerint azonban ez nevetséges érv: „Európában kevesebb mint egymillió zsidó él. Erre verik magukat?”
A beszélgetőtársak konszenzusa szerint a valódi ok politikai, a diaszpóra szavazása pedig csak ürügy.
A műsor résztvevői szerint az elkövetkező évek nem kevés bizonytalanságot tartogatnak Európa számára – a geopolitikai bakiktól az amerikai stratégiaváltásig és az orosz befolyásgyakorlásig. Izrael és az Eurovízió pedig továbbra is biztosítja a szimbolikus csatatereket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
