Pirkadat: Holoda Attila – Energiaszerződések

„Paks 1 nélkül nincs Magyarország” – Holoda Attila az energiabiztonságról és Orbán moszkvai útjáról

A Pirkadat december 2-i adásában Holoda Attila energiaszakértő, volt államtitkár volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés fókuszában Orbán Viktor moszkvai útja, az orosz és amerikai nukleáris fűtőanyag-verseny, a Paks 1 jövője, valamint a megújulók, gázos erőművek és minierőművek szerepe állt. Holoda világosan fogalmazott: „Paks 1-et addig nem lehet kivenni a rendszerből, amíg nincs helyettesítő erőmű” – Magyarország energiabiztonsága ezen múlik.

Miről tárgyalt valójában Orbán Moszkvában?

A szakértő szerint a miniszterelnök kommunikációja a „vezetékes szankciók” eltörléséről félrevezető:

A vezetékre nem volt szankció. Szankciót csak cégekre lehet kivetni, fizikai dolgokra nem.

Holoda úgy látja, Moszkvában nem a kőolajszállítás volt a kulcstéma, hiszen az oroszok jelenlegi gazdasági helyzete miatt „örülnek, hogy egyáltalán van szerződésük”. Sokkal valószínűbb, hogy a tárgyalások középpontjában a nukleáris fűtőanyag állt:

Az oroszoknak nem tetszik, hogy Magyarország amerikai fűtőelemekre nyitna.

Az Egyesült Államok és Oroszország között valóságos verseny alakult ki azért, ki lássa el fűtőelemmel a magyar reaktorokat.

Paks 2: orosz, de már nem teljesen orosz?

A szakértő emlékeztetett:

A reaktorok orosz típusúak, de a világon sok ilyen erőmű működik – a nyugati gyártók képesek ezekhez is fűtőelemet készíteni.

Vagyis a magyar kormány valóban kialakíthat több lábon álló ellátási rendszert, ami az energiabiztonság egyik kulcsa.

A döntő kérdés: mikor kezdődhet Paks 1 felújítása?

Holoda szerint Paks 1 a magyar áramtermelés 40–42%-át adja, vagyis:

Paks 1-et addig nem lehet kivenni a rendszerből, amíg nincs stabil kiváltó kapacitás.

A meghosszabbítás blokkonként történik majd, és:

  • egy blokk leállítása 1–1,5 év,
  • a teljes folyamat 5–7 évig is eltarthat,
  • eközben mindig „Paks 0,75” működik, mert egy 500 MW-os blokk ideiglenesen hiányozni fog.

A pótlást részben a még épülő Paks 2, részben új gázerőművek biztosíthatják.

Meddig újítható meg egy atomerőmű?

A szakértő szerint erre nincs évszázados tapasztalat:

A fő szerkezeti elemek – az acél és vas – akár 100 évet is kibírnának, de a betonelemeket, kábeleket cserélni kell.

Vagyis a fizikai életciklus nem a fémvázon, hanem az érzékeny komponenseken múlik.

Energia a Balkánon: egymásra utalt rendszer

A volt jugoszláv államok energiaellátása ingadozó, ezért Holoda szerint természetes, hogy a térség országai egymással kereskednek:

Ez nem kelet-európai sajátosság. Nyugat-Európában is így működik.

A vízerőművekre építő országok – például Montenegro és Szerbia – az aszályok miatt egyre gyakrabban szorulnak importra.

Németország hibás döntése – és a visszakozás jelei

A szakértő határozottan fogalmazott:

A németek már bánják, hogy leállították a nukleáris erőműveket.

Már vizsgálják annak lehetőségét, hogy újra legyen „zsinórüzemet” biztosító atomkapacitás, miközben Európa többi része egyre inkább a nukleáris energia felé fordul.

A megújulók ára: olcsóbb napelemek, de problémás termelés

Holoda emlékeztetett:

  • Magyarországon több mint 310 000 háztartás rendelkezik napelemmel.
  • A német megújulópiac fellendülése miatt a napelemek ára jelentősen csökkent.

Ugyanakkor:

A napenergia rendelkezésre állása rosszabb, nem tárolható, és amikor mindenkinél süt a nap, az ár összeomlik.

Ezért nem helyettesítheti a stabil termelést.

Zöldpolitika és amerikai változások

Holoda szerint a zöld szervezetek európai aktivitása növekedni fog:

Amerikában most kevesebb terük van, ezért inkább Európában lesznek hangosabbak.

A szakértő szerint a magyar energiapolitika feladata az egészséges egyensúly:

Legyen energia, de vigyázzunk a környezetre is.

Minierőművek (SMR-ek): még várni kell rájuk

Bár a politikai kommunikáció kész tényként beszél ezekről, Holoda óvatos:

Nincs még működő SMR. Fejlesztik, de idő kell, mire részei lesznek a rendszernek.

Lesz-e kampánytéma az energia?

Holoda szerint az energia mindig előkerül:

Akár az orosz import, akár a rezsicsökkentés fenntarthatósága miatt – ezek a kérdések nem kerülhetők meg.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.